A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 14. Luidort Antal - Filep Gyula (FETIVIZIG): „A határtérség ár- és belvízvédelmi biztonságának növelése közös beavatkozásokkal a Tisza és a Túr folyók találkozásánál (Batár vízrendszer)” projekt bemutatása
A Palád patak töltésezett csatorna a Túr árvizei elleni védelem érdekében. Az 1+510 szelvény fölötti szakaszon a sodorvonal a magyar-ukrán határt képezi. Magyar területi hossza 6,65 km, mértékadó vízhozama 7,2 m /s. A csatornában csak időszakos jelleggel van víz. A csatomafenék sással, gyékénnyel való benőttsége közepes. Feliszapoltsága kb. 20-30 cm. Tényleges vízszállító képessége a mértékadónak kb. 3/4-e. Az 1930-as években megvalósított szabályozási munkálatok előtt a Paládvíz csatorna a Palád patak főmedrének alsó szakaszát alkotta, és vezette le a külföldi területekről érkező külvizeket Kispalád és Botpalád településeken keresztül a Túr folyóba. Szabályozását a külföldi területek árvizeiből származó többlet vízhozamok tették szükségessé, melyek a térség fejlődését gátolták. Az új mederbe irányított Palád patak kialakításával az árvízvédelmi biztonság növekedett, azonban az eredeti természetes meder belvízelvezető csatornává alakult. Ebből következik, hogy a belvizes időszakok kivételével teljesen kiszárad. A csatorna belvizei az Alsó-Öreg-Túron keresztül, a Túrjp. 11+938 tkm szelvényben lévő Kerekes zsilipen átjutnak a Túr folyóba. Térségi igény mutatkozik a Paládvíz jelenlegi állapotának javítására, melyet a csatorna mederrendezése mellett vízpótlásának megoldásával lehetne orvosolni. Ennek leggazdaságosabb módja, a gravitációs vízkivezetés, melyet a Palád jp.-i töltés 5+500 tkm. szelvényébe építendő zsilip kialakításával lehetne elérni. A vízkormányzáshoz szükséges duzzasztót a Palád patak 5+720 fkm. szelvényében terveztük elhelyezni, mely a Palád patak vízháztartását is javítja. A Palád patak geodéziai felmérése alapján a patak feliszapolódottsága 20-30 cm. A nyilvántartási szelvényméretet a felmért keresztszelvényekbe illesztve azt láttuk, hogy ez a mértékadó szelvényméretet jelentősen nem csökkenti. A csatorna töltésezett, emiatt a mértékadó vízhozam kis mértékkel magasabb vízszinten való levonulása nem okoz problémát. A Palád patak egy része NATURA 2000-es terület. A meder kotrását nem tartjuk indokoltnak. A Paládvíz csatorna kotrással érintett szakasza nem áll védettség alatt, ennek ellenére a kotrás végzése során lehetőség szerint itt is egyoldali megközelítést kell alkalmazni. Az előkészítő (cserje, fa irtás) munkálatok során a minta keresztszelvényen ábrázoltak szerint kell eljárni. Ennek megfelelően az igénybe venni kívánt kezelési sávban (az ingatlanhatáron belül) és a csatorna mederben kell elvégezni az irtási - tisztítási munkálatokat. A csatorna Palád töltéshez közeli, felső 150 m-es szakasza erősen elhanyagolt állapotban van, ezért ezen a hosszon szükséges a meder fától, cserjétől való megtisztítása, a csatornameder helyreállítása a nyilvántartási szelvényméretekkel 117,50 mBf. fenékszinttel. A csatorna 6+000-10+300 fkm. szelvényei között szükséges a csatornameder kotrása (kivéve a 9+500- 10+100 fkm. szelvények közötti csatornaszakaszt, ahol a jelenlegi mederkeresztmetszet és fenékszint nem indokolja kotrási munkálatok végzését), a növényzet szükség szerinti gyérítése, a burkolt szakaszokon iszapolás (8+220-8+400 fkm. szelvények között). A nyilvántartási fenékszélesség 1,00 m, a rézsű 1:1,5 lejtésű. A csatorna meder mélysége változatos a helyi domborzati viszonyoknak megfelelően. A csatorna kotorni tervezett szakasza nem érint védett területet.
