A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 9. Katona Marianna (TIVIZIG): A 2017. évi jeges árvíz tapasztalatai a Közép-Tiszán
szinten vonult volna le, tehát ajég önmagában 2,5-3,0 méter vízszint emelkedést okozott. Ebből az is következik, hogy már 30-40 mm-rel nagyobb területi csapadék (eső) növekmény a Tiszán LNV feletti vízszinteket eredményezett volna. A jéglevonulás a partbiztosításokban, a galéria erdőkben, a kisvízi mederhez közeli töltésben lévő műtárgyakban, vízmércékben, vízrajzi szondákban, folyamkilométert jelző oszlopokban okozott jelentős károkat. A jeges árvíz elleni védekezés eszközrendszerének hatékonysága, fejlesztése nagyon fontos. A kialakulásának megelőzésére a leghatékonyabb eszköz a folyó jéglevezetési tulajdonságainak a rendezése. A 2017. évi jeges árvíz kialakulása és levonulása tapasztalatait összegezve ki kell jelölni a Tiszán azokat a legfontosabb mederrendezési faladatokat, amelyek ajég levezetése érdekében szükségesek. Ezután meg kell vizsgálni a jelenleg nyilvántartott jégmegállási helyeket, vízhozamtól is függő morfológiai tulajdonságait, valamint azon kritikus infrastruktúra elemeket -pld. hidak-, amelyek védelme prioritást jelent. A középvízi meder rendezése mellett biztosítani kell a hullámtér vízrendezését, a nagy tömegű jégképződés megakadályozása érdekében. A keskeny hullámterű folyóknál a zavartalan jéglevonulás érdekében teljes szélességében szabadon kell tartani a nagyvízi medret. Különösen figyelni kell az üdülőterületek beépítettségének szabályozására, víziállások elbontásának és elszállításának betartására, hajók, kompok megfelelő kikötésére. Az előrejelzések és ajég megfigyelése fontos szerepet tölt be a jeges árvizek kezelésében. A 2017. évi jeges árvíz utólagos értékelése szerint ennek a jégállapotnak az előrejelzése korábban nagyobb pontossággal már megtörténhetett volna. A meteorológia tényezőket tekintve az árvíz oka alapvetően a rendkívüli hideg és száraz januári időjárás volt. A vékony, vagy hiányzó hóréteg miatt az altalaj lefagyott, így az enyhüléssel járó csapadék beszivárgása minimális volt, a víz azonnal a vízfolyásokba jutott. A hó-hiány hozzájárult a jég rendkívüli módon történő megvastagodásához (hótakaró híján a jég gyorsabban hízott). Az árvizet közvetlenül kiváltó csapadék önmagában nem okozott volna árvizet. Az állójég, vagy a jégtorlaszok/jégdugók kialakulásának előrejelzése, a jelenség rendkívül bonyolult morfológiai, vízhozambeli és időjárási vonatkozásai ellenére is javítható. Különösen indokolt a jégtorlasz kialakulásának helyére és nagyságára vonatkozó ismeretek fejlesztése. Az előrejelzés fejlesztésének eredményei alapján, ki kell dolgozni a jégtörő hajók indításának és állomásoztatásának módszertanát és a hajók vezénylési rendjét. Az előrejelzések segítségével lehet javítani a jégmozgatás, jégterelés helyeit, idejét, módszereit. A 2017. évi jeges árvízkor tervezett robbantási időpontok nem valósultak meg. A jeges árvíz levonulása során a jégjelenségek folyamatos tájékoztatása az EMVIZIG, a FETIVIZIG, a TIVIZIG és a KÖTIVIZIG között eredményes volt. A FETIVIZIG drón alkalmazása segítséget nyújtott más igazgatóság terültén is. Rendkívül kevés területen áll rendelkezésre ez a hasznos rendszer, minden szakaszmérnökségre javasolt az alkalmazása. A folyamatos jégfigyelés, a jéghelyzet nyomon követése, és értékelése nagyon fontos a megfelelő beavatkozások megtételéhez, de nem elég a földi megfigyelés. Miután az ár elönti a hullámteret, nem látható a mederben maradt jég állapota és helyzete. Az operatív gátőri jég észlelések drónfelvételekkel történő kiegészítése szükséges, amennyiben az észlelés nem hajtható végre teljes körűen. A vízügyi szervezetet légi felderítési, légifényképezési adottságai jelenleg csekélyek. A vízügy feladataiból adódóan a merevszárnyú és a kvadrokopteres drónok elterjesztése javasolt. A feladat ellátásához a drónpilóták képzése, és a légifelvételek kiértékelésének személyi és tárgyi hátterének is szükséges. A drónok alkalmazásánál a légtérhasználati engedély megszerzése olyan időigényes, hogy lehetetlen a drónokat kihasználni. Javasoljuk a jogszabály (26/2007. (III. 1.) GKM-HMKvVM együttes rendelet) módosítását úgy, hogy védekezéskor - illetve minősített helyzetben 11
