A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 9. Katona Marianna (TIVIZIG): A 2017. évi jeges árvíz tapasztalatai a Közép-Tiszán
A legkedvezőtlenebb a jégjárás szempontjából az a ritkán előforduló eset, amikor a Felső- Tisza vízgyűjtő területén egy csapadékos meleg légáramlat kicsapódik. Ez indíthatja el a legveszélyesebb és legjelentősebb árhullámokat a Tiszán. A kelet felől érkező felmelegedés a folyó jégtakaróját gyengíti ugyan, de hamar eléri a vízgyűjtőterület felső részét és a gyors hóolvadás, vagy az eső még közepes erősségű jeget talál a folyón. A délről érkező felmelegedés egyszerre éri a folyót és annak egész vízgyűjtőterületét és a meginduló árhullám még acélos jeget talál a folyón. Az áradó víz által megemelt jég általában akkor kezd zajlani, amikor azt kiemeli a középvízi mederből. Ilyenkor gyakran megfigyelhető 100m hosszú jégtábla is, mely a hullámtéri adottságokból fakadóan keresztbe fordulva hullámtéri szűkületben, hidaknál jégtorlaszt, majd jégtorlódást alakíthat ki. 2017-es jeges árvíz kialakulása, levonulása Hidrológiai helyzet a Közép-Tiszán A 2017. februári jeges árvízkészültség kialakulását a hőmérséklet és a helyi időjárási jellemzők okozták. A sokévi átlagnál hidegebb tél jellemezte az időjárást. Már 2016. októberben és novemberben is hűvösebb hőmérsékletek alakultak ki az átlagosnál. A FETIVIZIG területén decemberben az átlaghőmérséklet -1,8°C volt, januárban már a területi átlaghőmérséklet -5,7°C volt, ami 4,2°C-kal alacsonyabb a sokéves átlagnál. Január elején extrém hideg időjárás voltjanuár 7-én ukrán területen Plájnál -30°C-ot regisztráltak. A maximumhőmérsékletek mindössze 4-5 napon emelkedtek fagypont fölé, sőt az igazán hideg időszakokban -5 - -10°C fok között maradtak az EMVIZIG területén. A minimumhőmérsékletek az egész hónap folyamán 0 fok alatt voltak, a zord napok (min<- 10°C) száma pedig sokfelé elérte a 20-at. A január hónap összességében csapadékos volt, ugyanakkor a havi összeg 90-95%-a a január 12-14 között havazásokat, helyenként havas esőt és ónos esőt is okozó ciklonból hullott. Az ekkor lehullott hó vastagsága elérte a 20-50 cm-t, víztartalma pedig a 30-60 mm-t az EMVIZIG területén. A TIVIZIG területén decemberben már 2,l°C-kal, januárban pedig 5,6°C-kal volt hidegebb a sokévi átlagnál. A Felső-Tisza és mellékfolyóin december 17-én már ajég megjelent, majd 20-án már állójég is kialakult a Tisza alsó szakaszán, január 5-től kezdődően pedig a folyó teljes hazai szakaszán állójég volt tapasztalható. A Szamoson néhány nappal később, január 9-re állt be ajég a teljes hazai szakaszon. Az ezt követő hideg időszakban a jég vastagsága folyamatosan növekedett, január végére a Tiszán 30-40 cm, a Szamoson pedig 25-30 cm vastag állójég alakult ki. A nagyrészt fagypont alatti léghőmérséklet következtében folyóinkon a jégvastagság folyamatosan növekedett. A Tisza vízgyűjtőn a hóvízkészlet folyamatosan nőtt, és 2017. január 15-re a Tisza Bodrogtorkolat feletti vízgyűjtőjén lévő hóréteg víztartalma 1 milliárd 750 millió m3-re halmozódott fel, ami 40 %-kal meghaladta a sokéves átlagot. Hóvízkészlet [km3] 1. ábra Hóvízkészlet Tisza-Tiszabecs 4
