A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
14. SZEKCIÓ - Balaton szekció - 5. Méhes Nikoletta - Mátyás Kálmán (NYUDUVIZIG): A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének (Fenéki-tó) kémiai-anyagforgalmi monitoringja 2015-2018 között
mvh 2_kb301 — 4_kb304 6_kb303 1 _z11 — 3_kb302 5_kb305 7_z27 3. ábra. A klorofill-a (A) és az összes szerves szén (B) koncentráció változása a KBVRII. ütem mintavételi helyein 2015-2018 között (mvh: a mintavételi helyek kódjait a 2. táblázat tartalmazza). A Zalán tápanyagban gazdag, de planktonban szegény víz érkezik általában a Hídvégitóba. A rendelkezésre álló tápanyagnak, a jó fényviszonyoknak és a vízsebesség csökkenésének köszönhetően mind a fito-, mind a zooplankton mennyisége nagyságrendekkel megnő az I. ütem területén (Mátyás et al. 2004). A zll-es és kb301-es mintavételi helyek plankton biomasszája és taxon-összetétele 2015 és 2018 között hasonlóan alakult. Ezeken a helyeken 2015-ben és 2016-ban az Aphcmizomenon sp. (apha), Anabaena sp. (anab), valamint a Cylindrospermopsis raciborskii (Woloszynska) Seenayya & Subba Raju (anasis) nitrogénkötő kékalgák dominanciája volt jellemző, míg a Fenéki-tó belső területein az egysejtű és fonalas Centrales (ecent, fcent) kovaalgák, valamint a Cryptomoncis fajok fordultak elő nagyobb mennyiségben. 2015 augusztusában, a „by-pass” üzemelés alatt kiugró fitoplankton biomassza értékeket mértünk, amit a korábban említett nitrogénkötő kékalgák jelenléte okozott. A normál üzemrendre történő visszaállás után a fitoplankton biomassza is csökkent, így a Balatonba a továbbiakban már planktonban szegény víz jutott (4/A ábra). A zooplankton összetételében jelentős változások voltak megfigyelhetők a Fenéki-tó belső területein. A biomassza csökkenésével a kezdeti evezőlábú rák (Copepoda) dominancia eltűnt, ugyanakkor a kerekesféreg (Rotatoria) fajok száma és biomasszája megnőtt.
