A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

14. SZEKCIÓ - Balaton szekció - 5. Méhes Nikoletta - Mátyás Kálmán (NYUDUVIZIG): A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütemének (Fenéki-tó) kémiai-anyagforgalmi monitoringja 2015-2018 között

mélységű), 18 km2 vízfelülettel rendelkező, főként algák által dominált hipertróf tó. A II. ütem (Fenéki-tó) Ingói-berek része 1992 novemberétől kezdődően került elárasztásra (Tátrai et al. 2000), de csak 2015-ben fejeződött be a II. ütem teljes rekonstrukciója. Az I. ütemtől eltérően, a Fenéki-tó vízi növényzet (főként nád [Phrcigmites australis (Cav.) Trin. ex Steud.]) által dominált mocsaras terület, mely kevés nyílt vízfelülettel rendelkezik. 2015-től kezdődően működik rugalmas üzemirányítási lehetőségekkel a KBVR, melynek célja, a tápanyag-eltávolítási és természetvédelmi-ökológiai szempontból optimalizált üzemállapot megvalósítása. A KBVR területén több hazai intézmény szakemberei végeznek részletes és sokirányú ökológiai, talajtani, hidrológiai kutatómunkákat. Ezen intézetek közül a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi Laboratóriuma 1985 óta monitoringszerűen vizsgálja a KBVR vízminőség-változásait. A 2015-től érvényes ideiglenes üzemirányítási szabályzatban foglaltaknak megfelelően a KBVR biomonitoring rendszerét az operatív és felügyeleti monitoring alkotja. Az operatív monitoring rendszer foglalja magába a kémiai-anyagforgalmi monitoring alrendszert, melyben azon paraméterek vizsgálata történik, amelyek néhány napon belül gyorsan változhatnak, havária helyzetet jelezhetnek, valamint a KBVR működési egységeinek állapotát jelzik. Ennél fogva a kémiai-anyagforgalmi monitoring alrendszer azzal a céllal működik, hogy információt adjon az egyes funkcionális egységek aktuális vízminőségi állapotáról és a tápanyag-eltávolítási hatékonyságáról, amelyek segítik az üzemirányítást és az éves üzemrend felülvizsgálatát. Tanulmányunkban a KBVR II. ütemén, 2015-2018 között történő kémiai-anyagforgalmi monitoring néhány fontosabb tápanyagforgalmi (összes nitrogén, összes foszfor, összes lebegőanyag, klorofill-a, összes szerves szén-koncentráció) és biológiai (fito- és zooplankton biomassza) paramétereinek az eredményeit mutatjuk be. Anyag és módszer A KBVR új kémiai-anyagforgalmi monitoring programja 2015 júliusában kezdődött. 2015. augusztus 17-től ideiglenesen „by-pass” üzemrend szerint, rövidített úton továbbították a Zala vizét a Balatonba a KBVR területén keresztül. A „by-pass” üzem az I. ütemen október 8-án, a II. ütemen szeptember 8-án fejeződött be. A továbbiakban a normál téli és nyári üzemállapotnak megfelelően üzemelt a KBVR. A legfontosabb tápanyagforgalmi mutatókat (1. táblázat) napi gyakorisággal mértük a Zala balatonhídvégi (zll) és fenékpusztai mintavételi helyein (z27), valamint kéthetente a Fenéki-tó öt mintavételi helyén (1. ábra, 2. táblázat). A tápanyagforgalmi paraméterek mérése a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkreditált Vízvédelmi Laboratóriumában történt, a megfelelő vízvizsgálati szabványoknak (1. táblázat) megfelelően. A fito- és zooplankton biomassza vizsgálatokhoz a mintavételt a vegetációs időszakban márciustól októberig kéthetente végeztük a KBVR mintavételi helyein (1. ábra és 2. táblázat). A fitoplankton mintavétel merítéssel, a zooplankton mintavétel planktonszűrő használatával (2x10 liter víz, 63 pm lyukbőségű hálón szűrve) történt. A plankton mintákat Lugol-oldattal tartósítottuk. A fitoplankton biomassza becslését Utermöhl-módszerrel, a zooplankton

Next

/
Oldalképek
Tartalom