A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

14. SZEKCIÓ - Balaton szekció - 4. Kravinszkaja Gabriella (KDTVIZIG) - Varga György 1 (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A Balaton új vízszint-szabályozási rendjének előzményei

A Balaton hosszirányú kilendülése

— Balatoufűzfö —Keszthely —Balatoiátlag Jelentősebb kilendülések

9. ábra: Hosszirányú kilendülések vizsgálata (KDTVIZIG 2018.)

A KHT finomította a felső szabályozási vonalat (összehangolta a Balaton és a Kis-Balaton üzemrendjét), valamint előkészítette a „saját forrásos” (Magyar Állam) projektek indítását.

Az engedély jogerőre lépését követően a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság átdolgozta a tó üzemelési szabályzatát.

Összefoglalás

A Balatont és vízgyűjtő területét érintő rövid-, közép- és hosszú távú extrém időjárási események tóra gyakorolt hatásainak mérséklésére a vízügyi szakemberek és szakpolitikusok döntések sorozatát hozták meg az elmúlt húsz évben. A legfontosabb felismerések az alábbiak voltak:

1. A klímakutatásokhoz kapcsolható vízmérleg elemzések, valamint az aszálykutatások megalapozták a tóban történő víztározási lehetőségek kihasználásának fontosságát.

2. A „tavi árvízvédekezések” a déli parton (2010, 2014), a Sió felső szakaszán, a déli parti berekterületeken és a Kis-Balatonon szükséges folyamatos belvízvédekezések alátámasztották a vízszint-szabályozás folyamatának rugalmatlanságát, és a rendelkezésre álló eszközök (vízeresztő- és hajózsilip, Sió-csatorna felső szakaszának állapota és vízemésztő kapacitás) nem megfelelőségét.

Ez a két tényező együtt vezetett el a tó vízszint-szabályozási rendjének felülvizsgálatához, a megengedhető szabályozási (maximális) vízszintek 10 cm-rel (60 millió m3 vízmennyiség) történő megemeléséhez és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az OVF közös balatoni uniós projektjeihez.

Ezekkel a lépésekkel, reményeink szerint az elmúlt 70 év legjelentősebb vízügyi fejlesztései valósulhatnak meg a Balaton közvetlen környezetében.

11