A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
13. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 15. Szlabóczky Pál (Geokomplex Kft.): Az északalföldi Csörsz-Árok vízgazdálkodási értékelése
Mivel a Csörsz-árok, terepszintvonalas térképről szerkesztett nyomvonala és hoszszelvénye egy olyan jelentős vízáramú földmedrű csatorna, amit csak az ókori geodéziaicsillagászati és geometriai tudás alapján lehetet kitűzni és kiásni. Az ilyen munka, hosszabb földcsatornáknál, sok-sok munkással eleve csak szakaszosan végezhető egyidejűleg. Érdekes analógia, hogy egyetemi nyári munkatáborokban (NME) így ástuk 1959 nyarán a bodrogzugi belvíz csatornát, 1960 nyarán a Jászság egyik öntöző csatornáját. A be- és kitorkolásoknál, esetleges duzzasztó műveknél szükséges építő anyagok évezredekkel ezelőtt néhány 10 km-nyi távolságon belül rendelkezésre álltak, úgymint a síkvidéki kocsányos tölgy, kezdetleges tégla vagy mederfenék burkoló égetett agyag, terméskő, kavics, homok és még szurok is a Bükk-aljáról. Az időszakosan megjelenő csapadék és talajvizek miatt a munkálatokat a kitorkolási szakaszoktól két irányba visszafelé haladva, két-három réteges szeletekkel lehetett mélyíteni. Ez logisztikailag is csak fejlet, mérnöki-közigazgatási-szervezési tudás és társadalmi elkötelezettség birtokában volt megszervezhető! A 2.táblázatban összefoglalt adatok szerint a 3-4 m mélységű árok feneke a csapadékjárástól függően, túlnyomóan a mindenkori talajvízszint feletti volt. Az is elgondolkoztató, hogy a Csörsz-árok nyomvonalának ilyen szakszerű nagytérségi elhelyezése olyan kierjedt fölrajzi ismeretet kívánt, amit az egykori, mainál lényegesen rövidebb emberi életkor idején, csak több generáció alatt lehetett megszerezni. Összehasonlításul: a XIX. századi Kárpát-Medencei nagy vízrendezések csak több mint másfél évszázadnyi, több generációs hidrometeorológiai ismeretek felhalmozódásával valósulhattak meg. Ezért nyilvánvaló, hogy ilyen jelentős munkába csak olyan népesség fogott bele, amely tartósan kívánt itt letelepedni, előre tekintve több generációnyi idővel, megismerve a rövidebb periódusú hidrometeorológiai változékonyságot, és nem hódításokra, hadakozásra, hanem termelő és teremtő munkára volt hívatott! Tisztelet az emléküknek!!! Kutatási javaslatok. Az északalföldi Csörsz-árok vízgazdálkodási építéstörténetének feltárásához nagyvonalakban a következő geomérnöki kutatás szükséges, a régészeti feltárásokon kívül. a) Archív topográfiai, hidrológiai, geológiai, geodéziai, kultúrtörténeti ásatási adatok beszerzése, rendszerezése, digitális feldolgozása, kiértékelése alapján kutatási terv készítendő ütemezéssel és költségvetéssel. (I.ütem) Nagyon fontos a Csörsz-árok menti több tucatnyi kútfúrás, az 1930-40-es években végzett Kreybig-féle, valamint az 1950-70-es években végzett Rónai- íéle alföldi kutatások ide eső fúrásadatainak bekérése a Földtani Intézettől ! b) Fúrásos kutatások. A Csörsz-árok terepen is követhető vonalán 5-10 m mélység előirányzatú, teljes rétegsort feltáró kutató magfúrások és szondázások mélyítendők, néhány km-enkénti keresztszelvényekben, majd a kapott eredmény alapján közbenső szelvényekben is. A Tama és a Rima által elárasztott szakaszokban a part élen és esetleg a mederben is végezhetők víz alatti fúrások. Keresztszelvényenként 2-3 fúrással és ugyanennyi szondázással számolva, az előirányzott mennyiségek: 20+5 keresztszelvényben: 50-60 db fúrás összesen: 500 fm. 19
