A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
11. SZEKCIÓ - Ráckevei (Soroksári) Duna-ág (RSD) - 5. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): A Duna kisvizeinek alakulása a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízbetáplálása tükrében
megalkotása volt, amelyhez a fenti definíció alapján 45 év adatsorait tudtuk felhasználni. Az így keletkezett vízjárási képek görbeseregét mutatja be a 19. ábra. A 100-nál több 200 cm alatti vízállású napot tartalmazó évek vízjárási képei 900 800 700 500 J, 500 Ja ‘3 400 > 300 200 100 0 1.1. 2.1. 3.3. 4.3. 5.4. 6.4. 7.5. 8.5. 9.5. 10.6. 11.6. 12.7.-------Polinom. (1969) -------Polinom. (1908) Polínom. (1911) Polinom. (1943) ------Polinom. (1947) Polinom. (1949) ------Polinom. (1951)-------Polinom. (1953) -------Polinom. (1959) Polínom. (1961) Polinom. (1962) Polinom. (1963) Polinom. (1971) ------Polínom. (1972)-------Polinom. (1973) -------Polinom. (1976) Polinom. (1977) Polinom. (1978) Polinom. (1983) Polinom. (1984) ------Polinom. (1985)-------Polinom. (1986) -------Polinom. (1990) Polinom. (1991) Polinom. (1992) Polinom. (1993) Polínom. (1994) ------Polinom. (1997)-------Polinom. (1998) -------Polinom. (2000) Polínom. (20(B) Polinom. (2004) Polinom. (2005) Polinom. (2006) ------Polinom. (2007)-------Polinom. (2008) -------Polinom. (2009) Polinom. (2011) Polinom. (2012) Polinom. (2013) Polinom. (2014) ------Polinom. (2015)-------Polínom. (2016) -------Polinom. (2017) Polinom. (2018) 19. ábra Mivel még itt is meglehetősen nagyszámú adatsor került bemutatásra egy ábrában, elég kaotikus a kép, de azért a főbb jellemvonások már leolvashatók (szemben a 16. ábra görbehalmazával). A legtöbb vizsgált év januári kisvizes időszakkal indul, majd tavasszalnyár elején éri el a maximumot. Innen őszig általában csökkenés jellemző, az év vége viszont eléggé változatosan alakul. Ez minden valószínűség szerint annak köszönhető, hogy a vizsgált évek többségében mediterrán hatásra decemberben előfordult kisebb nagyobb csapadék, amelynek lefolyása valamilyen mértékben görbék ezen szakaszait is megemelte. Mindezek mellett előfordulnak olyan évek is, amelyek vízjárási képe nem illeszkedik bele az általános sémába. A fentebb felsorolt jellemzők felhasználásával három csoportba soroltuk az éveket a vízjárási képük alapján, amelyeket a 20-22. ábrák mutatnak be. Az 1. csoportba (20. ábra) kerültek azok az évek, amelyekben vízjárási kép többé-kevésbé igazodik a normál klimatikus rendhez. A januári kisvizes időszak után tavasszal van a nagyvizes periódus, majd csökkenés ősz végéig, aztán decemberben - mediterrán hatásra - valamilyen mértékű (akár jelentős) emelkedés tapasztalható. Ezt a vízjárási képet hordozza a legtöbb év a 45-ből, mivel a vizsgált évek közel kétharmada, 27 db (60 %) került besorolásra ebbe a csoportba. A 2. csoportba (21. ábra) 11 év vízjárási képe került. Bár nagyon hasonlóan viselkedik a vízjárás ezekben az években, mint az 1. csoport tagjainál (év eleji kisvíz, majd tavaszi maximum), de ezekben az években a polinomiális trend nem mutat emelkedést az év végén. Ez valószínűleg azért alakult így, mert az év végi, mediterrán hatásra kialakuló vízszintemelkedés vagy teljesen elmaradt ezekben az években, vagy nem érte el azt a mértéket, ami a trendvonal számottevő emelkedését okozta volna.
