A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
11. SZEKCIÓ - Ráckevei (Soroksári) Duna-ág (RSD) - 5. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): A Duna kisvizeinek alakulása a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízbetáplálása tükrében
Bár az adatsor a jégjelenségekhez kapcsolódó kisvizeket is tartalmazza, ezért nem igazán szabad statisztikai jellegű következtetéseket levonni belőle, az azért jól látható, hogy a vizsgált időszak vége felé jóval többször fordulnak elő a vizsgálat tárgyát képező kisvizek. A legtöbb 200 cm alatti vízállású napot 1991-ben regisztrálták 204 db-os értékkel, ami az adott év napjainak 56 %-át, közel hét hónapnyi időtartamot jelent. A legalább fél éves (180 napos) tartamot - az 1991. évi rekord mellett - még hat alkalommal, 1972-ben, 2003-ban, 2011-ben, 2014-ben 2015-ben és 2018-ban érte el. Ezek mellett 1971, 1973 és 1990 néhány nappal maradt csak el a féléves hosszúságtól. Eszerint többször előfordul a Duna esetében az, hogy a hosszú kisvizes időszakok kettő vagy több egymást követő évben alakulnak ki. Ilyen jellegzetes periódus volt 1971-1973 között, 1990-91-ben, 2014-15-ben, de a 2003 után 2004- ben is mintegy öt és fél hónapos kisvizes időszak mutatkozott. A 14. ábrán lila színnel jelöltük az öntözési időszakra eső kisvizes napok évenkénti darabszámát. A kisvizes napok éves összmennyiségéhez hasonlóan itt is számottevő emelkedés látható az utóbbi évtizedekben: míg a XX. század első felében a kisvizes napoknak általában mintegy 20-30 %-a esett az öntözési idényre, az utóbbi években ez a szám elérte az 50 %-ot is. Extrém esetként fordult elő 1923-ban, hogy a majd háromhetes kisvizes időszak szinte teljes egészében (88 %) az öntözési idénybe esett. A legtöbb ilyen, az öntözési időszakba eső napot (95 db) 2003-ban észlelték, de 2011-ben, 2015-ben és 2018-ban is (85-88 darabbal) hasonló magasságokba emelkedett ez az érték. Az öntözési időszakban előforduló kisvizeket azért is szükséges külön vizsgálni, mert ilyenkor az öntözési vízszükségletek kielégítése és az RSD-be történő vízbetáplálás szűkössége kritikus vízkészlet-gazdálkodási helyzetbe sodorhatja a vízrendszert. Ebből a szempontból nagyon lényeges az is, hogy milyen hosszú ideig áll fenn folyamatosan a kisvizes időszak, amely alatt valahogy biztosítani kell az RSD-ből kivenni szükséges vízmennyiséget. A 15. ábra a kisvizes napok számát (ismét lila színnel) és a leghosszabb összefüggő kisvizes időszak hosszát (kék színnel) veti össze az öntözési idényen belül. 200 cm alatti vízállású napok száma és a leghosszabb összefüggő kisvizes időszak hossza az évek április 1. és szeptember 30. közötti időszakában a Dunán Budapestnél íHmior^mí-imLnr^CTirHmmr^cjirHminr'Cní-imi/ir^cn«Hmmr^cri»Hmmr^criíHmLnr^cnj-JK!lűC;ffl'-<(,nLnr^CTirHrntnr^cni-(mi/ii^ oooooHHHHH(N(NíN(N(Nmmmmm^'T^íTrfi/iinmi/ii/iiiiu)iűi£iiDNNNNNM0ijCdl))almcrifficriaiOooooHHHH mcncntnmmcnmmaicncnmmoioioimmtJimmcnmtJimmcjiaiaitJiaiaiCTiaicjicjicjicjiaicnmcncncncrimtJiíncnaoooooooo ■ 200 cm alatti vízállású napok szám a az öntözési idényben (db) □ A leghosszabb összefüggő kisvizes időszak hossza (nap) 15. ábra
