A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
11. SZEKCIÓ - Ráckevei (Soroksári) Duna-ág (RSD) - 5. Dr. Kovács Péter (KDVVIZIG): A Duna kisvizeinek alakulása a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízbetáplálása tükrében
A műtárgycsoport 1910-1962 között több ütemben létesült, három részből áll. A jobbparthoz csatlakozik a hajózsilip, a bal parthoz a beeresztőzsilip és a kettő között helyezkedik el a vízierőtelep (2. kép). Az RSD-be való vízbetáplálás - tekintettel az engedélyezett ipari és öntözővíz kivételekre, illetve a rendszer élővilágára - folyamatos. A vízbetáplálás nagyvizes és jeges időszakban is biztosított, melynek mennyiséget az RSD-n belüli vízfelhasználás, illetve az öntözőcsatornák felé történő tovább vezethetőség együttesen szabják meg. (VITUKI Hungary 2019) 2. kép: A Kvassciy-vízlépcső műtárgycsoportjának felvízi oldali látképe A műtárgycsoport három eleme közül vizsgálatunk tárgyát az 1926-ban elkészült vízbeeresztő és tápzsilip képezi. Utóbbi úgy lett kialakítva, hogy a később megépült vízerőtelep vízellátását biztosíthassa. A vízbeeresztő zsilip célja az, hogy a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágba vízfrissítés és öntözés céljából szükséges vízmennyiség beereszthető legyen. A beeresztő zsilip háromnyílású, táblái kétrészesek és egymástól függetlenül táblánként két fogasléc segítségével mozgathatóak. A zsilip küszöbszintje 94,52 m B.f. A beeresztő zsilip az RSD rendszer gravitációs vízpótló műtárgya. Kapacitása a 0-100 m3/s elméleti vízhozam tartomány. A vízbeeresztés mértékét elsődlegesen a felvíz-alvíz közötti magasságkülönbség (Ah) határozza meg, de a gerebrácsok tisztasága vagy a szélirány is befolyásolja a ténylegesen bevezethető vízhozam értékét. (VITUKI Hungary 2019) A Budapest, Vigadó téri vízmércén mért 200 cm-nél alacsonyabb vízállástartományokban az RSD rendszerbe a gravitációs vízpótlás lehetősége megszűnik. Ez az érték mindössze 19 %-os mederteltséget jelent a folyamon, ami definíció szerint igen alacsony vízállásnak tekinthető. Ebben az esetben a vízerőtelep beépített turbináit szivattyúként járatva, a mellékág élővíz forgalmának biztosítása érdekében lehetséges a Duna felől a víz beemelése az RSD-be. A tapasztalatok alapján ez a lehetőség legfeljebb mintegy 60-70 cm-es negatív vízszintkülönbség (-Ah) kialakulásáig áll fenn, tehát a szivattyúüzemben legfeljebb ennyivel lehet alacsonyabb a Duna vízszintje az RSD aktuális víz szintjénél. Amennyiben ennél az értéknél nagyobb negatív vízlépcső alakul ki a műtárgy két oldalán, valamilyen egyéb megoldással kell gondoskodni a víz átemeléséről. (VITUKI Hungary 2019)
