A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
10. SZEKCIÓ - Vizes élőhelyek védelme - 4. Kovács Richárd (ÉDUVIZIG): Fertő-tó vízminőségének megőrzése – a REBEN AT-HU Interreg projekt
A nádasok degradációjával összefüggésbe hozható jelenségek [BELGERS, ARTS - 2003], holland szerzők szerint az alábbiak:- Szerves anyagok felhalmozódása, minek következtében a nád felszínen tud csak meggyökerezni. Ezáltal a növény rosszul rögzül és tápanyagfelvétele sem optimális.- Mérgező anyagok képződése (savak és szulfidok). A felhalmozódott szerves anyag lebontása anaerob körülmények között zajlik. Ezáltal erjedéssel savak és szulfidok keletkeznek, melyek mérgezőek a gyökerek és a rizómák számára. Továbbá ezek a mérgező anyagok a gázszállító rendszer callusának elfajulását okozzák, miáltal a szállító rendszerben elzáródások keletkeznek. Ez a növényben víz- és tápanyaghiányhoz vezet.- Nádas állományok genetikai szegényedése. A parti zóna víz alá kerülésével a nádmag már nem tud csírázni. így monoklonális nádas állományok keletkeznek a polyklonális nádas állományok helyett. A monoklonális nádas állományok és nádas populációk az alacsony genetikai diverzitásuk miatt érzékenyebbek a változó környezeti viszonyokra. A Fertőn a kezdeti part menti, eltérő genetikai származású, vegyes adottságú mozaikos ki óntel epek mai napra elért és nyílt víz irányába történt kiterjedésének határai elmosódottak. A térképi anyagok időrendbe szedett sorozatával az egy ki óntelephez tartozó kiterjedés csupán találgatható, részletes mintavételezés és vizsgálat eddig nem történt. A nádasok felújítása és vitalitásuk javítása terén a klonális diverzitás elősegítése jelentős előrelépést jelenhetne. Az egyes nádtelepek genetikai összetételének elszegényedése lehet többek között az egyik résztényezője az átmeneti nádasok pusztulásának. Az egyes nádtelepek eltérő genetikai tulajdonsága, azaz a ki ónok közötti különbség (tűrőképesség, növekedési erély, reprodukciós képesség) ugyancsak magyarázatot nyújthat a legerőteljesebben terjedő (juvenilis, ill. maximális növekedési fázisban) lévő nádasok verseny fölény éré. A polyklonális nádasok a monoklonális állományokhoz képest nagyobb genetikai tartalékkal rendelkeznek. Az egyes nádas zónák közül a part menti nádasok feladata a genetikai háttér (a generatív és a vegetatív polyklonális utánpótlás) biztosítása, míg a középső átmeneti nádas zónában a genetikai elszegényedésre is visszavezethető káros folyamatok szembeötlőek. Az egyes klóntelepek összes magtermése a genetikai sokféleség biztosítása által a felújulás zálogát jelentik. A jövőben a célzott kezeléseknek ezt a módját is érdemes megfontolni. Tehát a part menti szukcesszióban az egyes nádas zónáknak meg van a maguk sajátos szerepe, a szárazon álló part menti nádasok feladata a genetikai háttér (a generatív és a vegetatív polyklonális utánpótlás) biztosítása, míg a vízben állók az u.n. „telepesek”, amelyek a vizet szivattyúzzák és a mögöttes területeknek a „természetes poldereknek” a feltöltődését segítik elő. A Fertő tavi eutrofizáció „vesztesei” a felnyíló átmeneti nádasok, melyek az osztrák és a magyar tórészen egyaránt jelentős területtel fordulnak elő. A nádasok genetikai szerkezetére a 11. sz. ábra nyújt elvi vázlatot.
