A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
10. SZEKCIÓ - Vizes élőhelyek védelme - 4. Kovács Richárd (ÉDUVIZIG): Fertő-tó vízminőségének megőrzése – a REBEN AT-HU Interreg projekt
B) nyílt víz nyílt vízi nádas ^ átmeneti nádas parti nádas Forrás: Alterra, Wageningen (2003) - Vennaat (2002) nyomán-Cizkováet al. (1996) megfigyelései alapján 10. ábra: Nádasok felnyílásának szakaszai - (Forrás: BELGERS, ARTS - 2003. nyomán) A nádas hanyatlásának különböző időbeli szakaszai: (A) Természetes úton felnyílások fordulnak elő az átmeneti nádasban, a nád üledéken való növekedésnél a tőzeg mineralizációjának hátrányos hatásai miatt. (B) A tápanyag-felhalmozódás e lyukak növekedését okozza. (C) Végül eltűnik az átmeneti nádas. (D) Az átmeneti nádas eltűnése által végül a nyíltvízi nádas összeomlik. A Fertő tavi nádasok esetében a fenti folyamatnak jelenleg elsősorban az A), B), C) pontjaiban leírt stádiumaival találkozhatunk (10. ábra). Terepi vizsgálatokból látszik, hogy a leromlott nádasnak csekélyebb a produktivitása, rövidebb a növekedési időszaka, alacsonyabb a szálsűrűsége (vagy csomókat képez), későn hajt ki, és százalékosan kevesebb élő gyökér-törzse van, mint a vitális nádasnak. Továbbá a leromlott nádasban az üledék sok szerves anyagot tartalmaz és a metántermelés magas. Ennek következményei vannak a gyökér-törzsekben a gázok összetételére, nevezetesen relatív sok a metán és a széndioxid és kevés az oxigén a vitális nádhoz viszonyítva. A degenerált növények gyakran abnormális fásulást és sebképződést mutatnak. A gázcsere a degenerált nádban sok ellenállásba ütközik. Gyakran alacsony a szénhidrát-tartalom a gyökértörzsekben, viszont a nitrogén- és a foszfáttartalom magas. Továbbá az aminosavak megváltozott megjelenése a degenerált nád gyökér-törzsében fellépő oxigénhiányt jelzi.
