A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
10. SZEKCIÓ - Vizes élőhelyek védelme - 4. Kovács Richárd (ÉDUVIZIG): Fertő-tó vízminőségének megőrzése – a REBEN AT-HU Interreg projekt
elfásodások lépnek fel, ahol normál esetben oxigén választódik ki. Ezt követően callus (sebszövet) képződik a légüregekben [O. CLEVERING - 1999], A nádövezet belső tápanyagterhelésének elvi sémáját az alábbi 9. sz. ábrán láthatjuk: 9. ábra: A nádövezet / tó belső terhelése - (Forrás: Pannonhalmi M. / ÉDEiVIZIG) Vízszintingadozások: A magas nyári vízszintnek az az eredménye, hogy a hosszabb szárak miatt gyengébb szárak képződnek, miáltal az oxigén szállítási távolsága megnő. Továbbá a vegetatív elterjedés, azaz a nyíltvízi nádas keletkezése, erősen gátolttá válik. Szélsőségesen magas nyári vízállásnál a nád meg is fulladhat. A vízszintingadozások egy másik következménye az, hogy a magas nyári vízállások miatt a talaj nem szárad ki. Csak alacsony nyári vízszinteknél tud a tőzeg a magas nyári hőmérséklet hatására gyorsan és teljes mértékben lebomlani. Az alacsony téli vízszint következménye, hogy a fiatal hajtások könnyen elfagynak. Másik hátránya még, hogy a tőzeg viharos időben ősszel nem tud elmosódni [O. CLEVERING - 1999], Nádas hanyatlásának okai, szakaszai - nádas zónák kialakulása Különböző kutatók úgy látják, hogy a nádasok hanyatlásának egyik lehetséges oka a tápanyag-terhelés és a nem megfelelő belső vízcsere, ill. a természetes tólengés akadályozottsága. Megfigyelések szerint úgy tűnik, hogy a nád hanyatlása a vízoldalon, vagy a part és a víz között kezdődik (10. ábra). Miután a nád az átmeneti zónából eltűnt, a nyílt vízi nádas elszigetelődik és összeomlik. Végezetül csak a parti nádas marad fenn. [O. CLEVERING - 1999],
