A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
10. SZEKCIÓ - Vizes élőhelyek védelme - 4. Kovács Richárd (ÉDUVIZIG): Fertő-tó vízminőségének megőrzése – a REBEN AT-HU Interreg projekt
A nádasok hármas zónációs megjelenése (száraz part menti, átmeneti, nyíltvízi nádasok) tehát a bennük zajló élettani, és azt kísérő vízminőségi folyamatok alapján különül el, így ezek a megjelenési formák alkalmasak arra, hogy a kezelési feladatok gyakorlati végrehajtásához megfelelő kategóriákat szolgáltassanak. Ez a hármas rendszer jól tükrözi az eltérő vízminőség-védelmi adottságokat és kezelési igényeket. A zónáció alátámasztottságát a következő fejezetben részletezett jellemző folyamatok és jelenségek igazolják. Nádasok hármas zónációs megjelenését alátámasztó folyamatok Folyamatok az üledékben Az üledék mikrobiológiai aktivitását a megfelelő elektronmegkötők (oxidálok) és a szerves vegyül etek jelenléte - mint a nádtőzeg, amely energiaforrásként használható - határozza meg. A legjobb elektronmegkötő, a legerősebb oxidáló az oxigén, mely elsőként redukálódik. Ez szolgáltatja a legtöbb energiát a tőzeg többé-kevésbé teljes lebontásához. Az oxigén alacsony diffúziós sebessége miatt az üledékben hamar oxigénhiány lép fel. Miután az összes oxigén eltűnt, aktívvá válnak az anaerob mikroorganizmusok, melyek gyengébben oxidáló elektronmegkötőként szolgálnak, ami kevesebb energiát szolgáltat és a szerves vegyületek tökéletlen lebontásához vezet. A növények számára toxikus anyagok (mint a redukált vas, mangán és szulfid) és szerves vegyületek (mint a fenolok és az ecetsav) keletkeznek. A talaj redukáltságának mértéke tehát a megfelelő oxidálok és szerves vegyületek jelenlététől függ [O. CLEVERING- 1999], Oxigénellátottság Mivel az üledékben nem vagy alig van jelen oxigén, a nád gyökérlégzése a vízfelszín fölé kinyúló növényi részek általi oxigénellátástól függ. Az oxigén transzportja a gyökerek irányába az üreges szárak és gyökértörzsek (rizómák) légkamráin keresztül talál utat. Ennek az oxigénnek egy része a talaj irányába kiválasztódik. A gyökérzóna oxidációja létfontosságú, máskülönben toxikus anyagok és szerves vegyületek hatolnak be (a gyökerek által) a növénybe. A nyíltvízi és az átmeneti nádas előfordulása tehát szorosan összefügg az oxigénellátottsággal. Ezért fontos: (1) a szállított oxigén mennyisége, (2) a növekedéshez szükséges oxigén mennyisége és (3) a gyökérzóna oxidációjához szükséges oxigén mennyisége. Az oxigénszállítást nagyrészt a vízmélység határozza meg. A növekedéshez szükséges oxigén mennyiségének tavasszal kell a legnagyobbnak lennie, amikor a hajtások kihajtanak. A gyökérzóna oxidációja az üledék redukáltságának mértékétől függhet. Általában a nád inkább a tápanyagban gazdag, redukált agyagtalajon és kevésbé mély víznél fordul elő, mint tápanyagban szegény, oxidált homoktalajon [O. CLEVERING - 1999], A magyar tórész nádövezetének gyenge (sárgával) és kedvezőtlen (pirossal) oxigénviszonyait (még a csatomarekonstukciót megelőző) 2008. május szeptemberi időszakban az alábbi 8. ábra mutatja.