A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
10. SZEKCIÓ - Vizes élőhelyek védelme - 4. Kovács Richárd (ÉDUVIZIG): Fertő-tó vízminőségének megőrzése – a REBEN AT-HU Interreg projekt
Nádasok övezeti (zónációs) megjelenése A nádasok térben jellemző övezetekre, zónákra különülhetnek el. A nádasok hármas zónációja az alábbi: (1) nyíltvízi nádas: A mélyebb vízben (kb. 1 m-ig) relatív mérsékelten redukált talajon fordul elő. (2) átmeneti nádas: A sekély vízben erősen redukált talajon fordul elő. Az átmeneti nádasban tarfoltok fordulhatnak elő a nád helyenkénti pusztulása miatt. (3) parti nádas: Oxidált talajon fordul elő. A parton a nádtőzeg felhalmozódása hozzájárul a parti fajok növekvő konkurenciájához. A nádasok övezeti állományai (száraz part menti, átmeneti, nyíltvízi) élettani sajátosságai kimutatható különbségeket mutatnak (6. ábra), melyek az egyes nádállományok helyi termőhelyi viszonyokhoz történő alkalmazkodását mutatják, a szárazabb körülmények között a nád takarékosabb, de bőséges vízellátás esetén pazarlóan hasznosítja a vizet. Belgers és Arts holland szerzők szerint a nyílt vízi nádasok 1 m vízmélységig viszonylag közepesen reduktív talajon; az átmeneti nádasok nem igazán mély vízborítás mellett erősen redukált talajon; a part menti nádasok átlevegőzött talajon fordulnak elő [Belgers, Arts - 2003], Nádasok zónációja parti nádas átmeneti nádas nyíltvízi nádas K-árn~ii1nt 4 tőzeg — szárazulat oxidált talaj sekély víz erősen redukált talaj mélyvíz mérsékelten redukált talaj Forrás. C^er&gjogo 6. ábra: Nádasok zónációja vízminőségi szempontból (Forrás: O. CLEVERING- 1999. nyomán) A kialakuló nádas zónák egyidejűleg eltérő élőhelyet is nyújtanak az egyes élőlények számára (7. ábra): parti nádas átmeneti nádas nyíltvízi nádas különböző átmeneti élőhelyek nyílt víz KV LKV 7. ábra: Nádasok zónációja élőhelyi szempontból - (Forrás: Ostendorp, W. - 1993. nyomán)
