A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
8. SZEKCIÓ - Hidrológia - 9. Dr. Keve Gábor (NKE Víztudományi Kar): Jégfedettség meghatározása webkamerák segítségével
Keve Gábor Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar (keve.gabor@uni-nke.hu) Kivonat A hazai folyók - különösen a Duna - esetében ajég okozta árvizek illetve egyéb károkozások jelentős gondokat okoztak és okoznak még ma is. Ezzel együtt, a jég elleni védekezés hatékonyságát javító, jégjelenségekkel foglalkozó hazai kutatások száma alacsony és az ez irányú szakmai fejlesztések jelenleg sem számottevőek. 2002-ben a 70-es évek hagyományos jégfotózási tapasztalataira alapozva webkamerát helyeztem el egy, a bajai Duna-parton álló magas építmény tetejére. Kezdeti jégmegfigyelési sikereim 2008-ban további 5 kamera kiépítésére sarkalltak. A kamerák elmentett képei így az ADUVÍZIG (Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság) kezelésében álló Duna szakasz (130 km) 30-40 km-es részeinek egy-egy kiemelt szelvényében zajló eseményeket örökítették meg. 2009-ben, 2010-ben és később 2012 télen is sikerült jégzajlási felvételeket készíteni a vizsgált szelvényekben. A felvételekből nyert tapasztalatok segítették a jégelőrejelzés tökéletesítését, csökkentették a jégészlelő járőrszolgálat terhelését és egyben a további kutatómunkát is megalapozták. Sajnos a kamera-rendszer karbantartásának elmaradása a 2017. januári zajlás részleges felvételezését tette csupán lehetővé. A kamerák által készített képek elég hosszú ideig feldolgozatlanok maradtak, mert az ahhoz szükséges gyors, automatizált, költséghatékony és folyamatos jégfedettség-értékelő megoldás kifejlesztése váratott magára. Doktori értekezésemben ezen a hiány pótlásával foglalkoztam, melyből jelen cikk egy rövid kivonatot képez. Eredményeim pontossága jelentősen meghaladta a manuális vagy becslési eljárásokét, a kifejlesztett megoldás igazolása hibaelemzés útján történt. A bemutatott nagyfrekvenciájú mérési eljárással immár objektiven elemezhetővé vált a Dunán zajló jegfedettségi arány időbeli pulzálása és abbak napi menetgörbéje is. Kulcsszavak folyami jég, jégészlelés, jégfedettség, webkamera Jégfedettség meghatározása webkamerák segítségével BEVEZETÉS A globális felmelegedés folyamatai ellenére, ami az elmúlt évtizedek hidrológiai adataiból is kirajzolódni látszik, a hidrometeorológiai tényezők kedvezőtlen összjátéka bánnely télen okozhat komoly jegesedést a Dunán, következésképp jeges árvizet is. 2002-ben a 70-es évek hagyományos jégfotózási tapasztalataira alapozva webkamerát helyeztem el egy, a bajai Duna-parton álló magas építmény tetejére. Kezdeti jégmegfigyelési sikereim 2008-ban további 5 kamera kiépítésére sarkalltak. A kamerák elmentett képei így az ADUVÍZIG (Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság) kezelésében álló Duna szakasz (130 km) 30-40 km-es részeinek egy-egy kiemelt szelvényében zajló eseményeket örökítették meg. 2009-ben, 2010-ben és később 2012 télen is sikerült jégzajlási felvételeket készítem a vizsgált szelvényekben. A felvételekből nyert tapasztalatok segítették a jégelőrejelzés tökéletesítését, csökkentették a jégészlelő járőrszolgálat terhelését és egyben a további kutatómunkát is megalapozták. Sajnos a kamera-rendszer karbantartásának elmaradása a 2017. januári zajlás részleges felvételezését tette csupán lehetővé. A vízügyi szolgálat számára korábban készült Műszaki Irányelvek és Vízügyi Műszaki Segédletek - melyek a jégészlelés témakörét ölelik fel - felülvizsgálata és esetleges újragondolása feltétlenül időszerű kérdés. A megújítás időszerűségét nem elsősorban a dokumentumok elavultsága indokolja, sokkal inkább az, hogy a vízügyi szolgálat erősen átstrukturálódott. A vízzel foglalkozó ágazat létszámában, képzettségében, eszközrendszerében és anyagi hátterében egyaránt rengeteg változás történt, ami feltétlenül maga után vonja fenti szabályozások ismételt vizsgálatát, napirendre tűzését. A folyami jéggel való foglalkozás eddigieknél is fontosabb, de elég nyilvánvaló oka az, hogy a legpusztítóbb árvizeket a Duna magyarországi alsó szakaszán szinte kivétel nélkül jégtorlaszok okozták (Lászlófíy, 1934). Az elmúlt csaknem 180 évben rendkívüli jeges árvizek a Dunán a következő alkalmakkor fordultak elő: 1838., 1839., 1850., 1876., 1878., 1883., 1891., 1920., 1923., 1926., 1929., 1940., 1941. és végül, de nem utolsó sorban mindmáig a legmagasabb szinttel tetőző 1956-ban (Horváth, 1979). Ha nem is megyünk túl messzire a múlt eseményeit kutatva elegendő a 2017. évi (legutóbbi) hazai folyami jégjelenségekből adódó károkat áttekintenünk. A Dunán 2017. január 7-én megindult (előre nem jelzett) zajlás szinte a teljes hazai szakaszon megrongálta a folyami hajóútjeleket és súlyos károkat okozott. Február közepén a Tiszán végig vonuló jégtömeg gyakorlatilag minden folyóparti település vízieszköz készletében komoly károkat okozott. A média által talán legfelkapottabb esemény a tiszacsegei komp esete volt, ahol kicsi szerencsén múlott csak a halálos baleset elkerülése. A ritkábban előforduló tennészeti katasztrófák elleni védekezés, még ha azok súlyos károkat okoznak is csak rövid ideig kapnak kellő figyelmet. Ezért a valódi ok-okozati összefüggések feltárására sem fordul elég érdeklődés. Ezekben az esetekben jellemzően az esemény-követő beavatkozások dominálnak, ami sokszor nélkülözni kénytelen a döntések alapos és kellő körültekintéssel való meghozatalát. Dolgozatom minden folyami jéggel kapcsolatos problémára nem adhat megoldást, de igyekszik annak minél több aspektusát bemutatni. Legfőbb
