A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

6. SZEKCIÓ - Vízépítés - 6. Dr. Nagy László (BME Építőmérnöki Kar): 150 éve adták át a Szuezi-csatornát

lépés a Szuezi-csatoma államosítása felé. Az egyiptomi csatorna lefoglalása során 1956. december 23-án a Szuezi-csatorna bejáratánál található Lesseps-szobrot eltávolították a talapzatáról hogy szimbolizálják a víziút európai tulajdonának végét. A szobor jelenleg a Port Fuad hajógyár kis kertjében áll.) Előkészületek (1856-1859) Lesseps amikor 1854-ben megkapta Mohammed Said pasa meghívását Enfantin felkeresése előtt azonnal felkereste rokonát, a császárnét, és előadta neki tervét, hogy koncessziót szerez a Sinai-félsziget átvágására, mely dicsőséget hoz Franciaországnak. Az első Lesseps által kezdeményezett elképzelés mérnöki munkáit két francia végezte, akik egyiptomi szolgálatban voltak, Louis Maurice Adolphe Linant de Bellefonds, „Linant bey” és Mougel bey. Ez a projekt, abban különbözött a korábban bemutatottaktól, hogy közvetlen kapcsolatot teremtett a Földközi- és a Vörös-tenger között. Az 1854-56-os krími háborút záró párizsi békekonferencián nem került szóba az ügy, hiszen a két győztes nem akart viszályt egymás közt, ám III. Napóleon a konferenciát záró banketten mégis megemlítette, hogy rokonszenvez Ferdinand de Lesseps elképzelésével. Ezután Lesseps ismét Londonban próbált eredményt elérni, de hiába, továbbra is közönséges szélhámosnak tekintették. PERCEMEMT DC L’ISTHME DE SUEZ RAPPORT ET PROJET DOCUMENTS PCBLIES PAR M. FERDINAND DE LESSEPS. PARIS Atu Barem !t L’ISTHME DK SUEZ. Jcaml de ID&tca des deuz Heu. CHEZ HEVRI PLONI, ÉD1TEIR, 1856 18. kép Ferdinand de Lesseps könyve a nemzetközi szakértői bizottság munkájáról „A Szuezi szoros átvágása” címmel (De Lesseps 1856) 19. kép Ferdinand de Lesseps könyve a Szuezi­­csatoma előkészítői munkáiról Levelek és dokumentumok .... A Negrelli-tervben a csatorna földközi-tengeri torkolatát az antik Peluszi óntól 18 km nyugatra jelölte ki. Innen a víziút délnyugati irányba fordulva a Manzalai-tó keleti széléig halad, majd tovább a Ballah-tóig. A Ballah-tó és a Timsah-tó között a csatorna körívet leírva, s a földszoros legmagasabb pontját elkerülve a kis Timsah-tavon át délkeletnek veszi az irányt, áthalad a Keserű-tavakon, aztán délnek fordul, végül Szueztől keletre torkollott a Vörös-tengerbe. A tervben rögzítettek alapján a csatorna Port Szaid és a Keserű-tavak közt a felszínen 80 m, a fenéken pedig 40 m széles (1:2,5 rézsűhajlás vagy meredekebb), míg Szuez és a Keserű-tavak között a felszínen 100 m, a fenéken pedig 64 m széles. A minimális mélységet egységesen 8 m-25

Next

/
Oldalképek
Tartalom