A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)

1. SZEKCIÓ - A vízgyűjtő-gazdálkodás időszerű feladatai - 1. Czinder-Pataki Lili (KDVVIZIG): Az Ipoly magyarországi vízgyűjtő területének bemutatása, tározóinak és azok részvízgyűjtő területeinek méretbeli összevetése

Részvízgyűjtő területek nagysága

Részvízgyűjtő terület sorszáma

9. ábra: Az Ipoly részvízgyűjtő területeinek nagysága

A 9. ábráról leolvasva a 16-os, 18-as, 11-es és 14-es számú részvízgyűjtő területek mutatkoznak a legnagyobbnak. Értékük 8-11 ezer ha környékén mozog. Ezzel szemben a 3- as, 1-es, 2-es és 17-es területek a legkisebbek, 500-1500 ha közötti értékkel.

Összehasonlítva a két diagramot láthatjuk, hogy közel azonos a lefutásuk. Néhány területtől eltekintve megfigyelhető, hogy a nagyobb részvízgyűjtő területekhez nagyobb összesített tározófelület tartozik. A 3. és 4. terület esetében ezzel szemben igen nagy eltérést tapasztalhatunk: a kicsi részvízgyűjtő terület mellett arányaiban igen nagy a tározók területeinek összege. Kisebb mértékben, de ugyanez tapasztalható a 17. és 19. részvízgyűjtő területeknél is.

Mivel a fentebb közölt két diagram burkológörbéje nagyon hasonló, az adatsorok további vizsgálata indokolt volt (10. ábra), esetleges kapcsolatot, összefüggést keresve a két mennyiség között. Ennek érdekében lineáris korreláció, illetve regresszió vizsgálatot végeztem. Az adatpontokra regressziós egyenest illesztve látható (10. ábra), hogy az adatok szórása igen nagy, nincsen szoros kapcsolat a tározók összterülete és részvízgyűjtőik között, a Pearson-féle determinációs együttható értéke R = 0,07. Amennyiben a két legnagyobb eltérést mutató adatpárt, ami a 3. és a 4. sorszámú részvízgyűjtő területre vonatkozik (piros pontokkal jelölve), kivesszük a sorozatból, javul az illesztett egyenes R értéke. Amennyiben a 17. és 19. sorszámú részvízgyűjtő területhez tartozó adatpárt sem számítjuk, már R = 0,39 értéket kapunk.