A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
Nyitó Plenáris előadás - 1. Szilágyi Attila (KDVVIZIG): A Hableány hajó kiemelésével kapcsolatos vízügyi szakmai feladatok
A Hableány hajó kiemelésével kapcsolatos vízügyi szakmai feladatok Szilágyi Attila KDVVIZIG Igazgató 2019. május 29-én 2105-kor a Hableányba a Margit-hídnál hátulról belefutott a Viking Sigyn nevű hotelhajó és felborította. A Hableány 7 mp alatt elsüllyedt, fedélzetén 35 fővel, melyből a 2 fős személyzet magyar állampolgár, míg a 33 fő utas dél-koreai állampolgár volt, mely azonnal nemzetközi jelleget is adott a katasztrófának. A mentést a helyszínen haladéktalanul megkezdték, melynek eredményeként 7 utast kimentettek a Dunából. Sajnos Rajtuk kívül az első éjszakán 7 utast már csak holtan tudtak kiemelni a vízből. Az eltűnt 21 fő keresése a hatóság felé történt bejelentés elmaradása miatt csak 20 perc múlva kezdődhetett el nagyobb erőkkel. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságra (továbbiakban: KDVVIZIG) már aznap este megkezdte a védekezési feladatokban való részvételt. Annak ellenére, hogy az Igazgatóság ügyeleti rendszere nem ilyen esetekre van felkészítve, a KDVVIZIG felé érkező - nem hivatalos - értesítések után már 45 perccel a helyszínen tartózkodtunk a mentési munkák segítése érdekében. A Kitűző III-as hajónk éjfélre a helyszínre érkezett az elsüllyedt hajóroncs és a túlélők keresése céljából. Azonnali figyelőszolgálatot rendeltünk el, első lépcsőben a Kvassay zsilip környezetében, majd a III. fokú készültség elrendelése után a Duna egész magyarországi szakaszára, kezdetben 3, majd kibővítve 4 vízügyi igazgatóság bevonásával (Budapest, Székesfehérvár, Baja, Pécs). Az éjszakai megfigyelés hatékonyságának növelése érdekében térvilágítást építettünk 4 szelvényben. A védekezési munkák irányítását első lépcsőben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdte el, május 30-án délutántól, azonban a Terrorelhárítási Központ (TKK) vette át az irányítást a Margit-szigeten felállított irányítási központban. Az operatív törzs munkájának segítésére és a vízügyi összekötő feladatok ellátására a KDVVIZIG részéről 2 fő került delegálásra. Első lépcsőben megfelelő szakértők keresését kellett elvégezni, így került bevonásra a mentési munkálatokba hajózási, valamint hídépítési és roncskiemelési szakértő (Vasanits László, Orosz Károly, Kállai Zoltán). A kiemelési munkálatokba bevonásra került a Kitűző III, - annak meghibásodása után a Kitűző IV., - a Kitűző V., valamint a Jégtörő I. hajó is, feladataik között szerepelt például a vízsebesség és mederfenékmérés, az uszadékeltávolítás, szállítási munkák, pontonmozgatás, hajóút kitűzési jelek készítése, elhelyezése. Kirendelésre került a Vízrajzi mérőcsoport is, mely a híd és az elsüllyedt hajóroncs környezetében lévő áramlási viszonyok mérése mellett vízszintrögzítést és vízhozamméréseket is végrehajtott. A méréseknél a Nemzeti Közszolgálati Egyetem legújabb beszerzésű ADCP műszerét (RiverProl200 MHz) használtuk, a feldolgozást Sziebert János (Országos Vízügyi Főigazgatóság) végezte. Az időközben csatlakozó dél-koreai mentőcsapat a magyar szakértőkkel együtt különösen nagyra értékelte ezt a munkát, merüléseknél meghatározó volt az ágazat által készített anyagok, különösen a mélység, sebesség és áramlási viszonyok segítették a búvárok munkáját. Az Országos Vízjelző Szolgálat: órás lépésközű dunai előrejelzéseket készített naponta kétszer, majd 12 napos, hosszú távú előrejelzéseket szintén naponta kétszer. Ez nagyban hozzájárult a roncs kiemelési időpontjának tervezéséhez, a Clark Adám uszódaru helyszínre való érkezéséhez. A KDVVIZIG javaslatára multibeam eszköz bevetésére is sor került, melynek segítségével készültek az első olyan használható felvételek a hajóroncsról, melyre az egész mentési munka alapozódott. (0 cm-es látótávolság, közel 10 m-es mélység és 3 m/s-os vízsebesség) A mentésben résztvevő hajók, pontonok, daruk, uszályok rögzítéshez a KDVVIZIG telephelyén horgonygyártást (alaplap, szár, tartókarika, csap, kapa, oldalmerevítő),
