A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
1. SZEKCIÓ - Fenntartható fejlődés és vízgazdálkodás - 5. Dr. Ijjas István (BME Építőmérnöki Kar): Téma: SDG 6.5. Lehet-e Integrált vízgazdálkodás intézményi integráció nélkül?
10 Hidrológiai Közlöny 2019. 99. évf. 1. sz. AZ SDG 6.5 CÉLOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK MEGFIGYELÉSE Messze van még az út vége? Nagy lendülettel fogott hozzá a világ a fenntartható fejlődési célok elérését biztosító akciók megtervezéséhez és beindításához. Kidolgozták a célok elérése érdekében végzett tevékenységek megfigyelésének módszerét (UN Water 2017, EUROSTAT2018), hogy tudjuk, hogy menynyire sikerült előre haladni a célok elérésében. Már meg is jelent az összefoglaló jelentés az SDG6 akcióinak első évi eredményeiről és a jelentések az SDG 6.5.1 indikátor (az integrált vízgazdálkodás alkalmazásának foka) valamint az SDG 6.5.2 indikátor (a határon átnyúló vízügyi együttműködés foka) növelése érdekében az első évben végzett elemzések eredményeiről. A jelentések (UN Water 2018a, UN Water 2018b, UN Water 2018c), köztük a magyar részjelentés is, letölthetők az SDG 6 előrehaladását megfigyelő program honlapjáról (www.sdg6monitoring.org). Az ENSZ fellúvására 193 tagállama közül 172 ország adott jelentést 2018-ban az integrált vízgazdálkodás alkalmazásának fokáról. Korábban 2008-ban és 2012-ben már készült erről globális felmérés. 2008-ban 104, 2012-ben pedig 133 ország vett részt a felmérésben. A 2018-as SDG 6.5.1 jelentés szerint Magyarországon az integrált vízgazdálkodás alkalmazásának foka 73 százalék (0-100%-os skálán, ahol a 0 azt jelenti, hogy egyáltalán nem, a 100 pedig azt, hogy teljesen kihasználják az integrálás lehetőségeit a vízgazdálkodásban). A 73 százalék az integrálás négy szempont (az integrált vízgazdálkodás négy „dimenziója”) szerint elért fokát jellemző számértékek átlagaként született. A jelentés szerint Magyarországon az első dimenzió - az integrált vízgazdálkodást támogató szabályozók (politikák, jogszabályok, tervek) alkalmazásának foka 76,5 %, a második dimenzió - az intézmények integrációjának és a társadalom döntésekben való részvételének foka 81%, a harmadik dimenzió - az integrált vízgazdálkodást támogató menedzsment eszközök alkalmazásának foka 75,5% és a negyedik dimenzió- a vízgazdálkodás finanszírozásának foka 60 %. Ezek a számok a magyar szakértők véleményét tükrözik, mert a jelentések az országok saját jelentései alapján készültek. Az értékeléseket az előbbi négy szemponthoz (dimenzióhoz) tartozó, mindösszesen 33 tényező alapján végezték. Az integrált vízgazdálkodás alkalmazási fokának világátlaga 49 százalék. A jelentést beadó 172 ország 19 százalékának az alkalmazási foka 70 százaléknál magasabb. Magyarország az országoknak abba a kategóriájába tartozik, ahol az ENSZ minősítési rendszerében a „magas” kategóriában van az integrált vízgazdálkodás alkalmazásának foka. A határon átnyúló vízgazdálkodásról 107 ország adott bejelentést. Magyarország szakértői az SDG 6.5.2 jelentésben alkalmazott módszerrel a határon átnyúló vízgazdálkodási együttműködésben az integrálás fokát 100 százalékosnak ítélték meg. Az integrálás intézményi kereteiről a határon átnyúló vízgazdálkodásban az alkalmazott nemzetközi mércével mérve valóban elmondható, hogy 100 százalékosan rendelkezésre állnak Magyarországon és a Duna vízgyűjtőjén. Az integrálás operatív megvalósításában azonban még sok javítani valónk van. A határon átnyúló vízgazdálkodásban az integrált vízgazdálkodás alkalmazási fokának világátlaga 59 százalék, tehát a magyar szakértők véleménye alapján az integrálás fokát tekintve, a nemzetközi vízgazdálkodásban a „nagyon magas fokú alkalmazás” kategóriájába tartozunk. A jelentésekben kimutatott alkalmazási fokok meghatározásában sok a szubjektív elem. Egyik ország szigorúbban, a másik enyhébben minősítette a saját vízgazdálkodását. A jelentéseket mégis érdemes átnézni, mert a szubjektív minősítések ellenére arra alkalmasak az egyes országok vízgazdálkodását jellemző adatok, hogy nagyságrendileg körülbelül lássuk, hogy hol helyezkedik el Magyarország vízgazdálkodása a világ országaival összehasonlításban. Az is tanulságos, hogy milyen tényezőket választottak az integráció fokának megállapításához, és hogy milyen ajánlások születtek az egyes tényezők alapján történő minősítés végrehajtásához. Ha mindig következetesen ugyanolyan mércével mérünk a következő évek jelentéseinek készítésekor, akkor látni fogjuk, hogy mennyit lépünk előre a fentartható fejlődési célok teljesítésében. ÖSSZEFOGLALÁS Az integrált vízgazdálkodás fejlesztését kitűző SDG 6.5 fenntartható fejlődési részcél elérésére folytatott akciók előrehaladásáról szóló első éves jelentésekben közreadott minősítő számértékek szerint vízgazdálkodásunk nincs kritikus helyzetben, és nem is valószínű, hogy kritikus helyzetbe fog kerülni. Ennek ellenére vízgazdálkodásunknak vannak olyan gyengeségei, amelyeket meg kell szüntetni. Alaposan, részletekbe menően elemeznünk kell az integrált vízgazdálkodásnak azokat az elemeit, amelyek szerint az SDG 6.5 jelentésekben gyengébb minősítést kapott, és meg kell tervezni azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy jól felkészülhessünk a vízgazdálkodás jövőben várható kihívásainak kezelésére. A vízválság egyik fő oka a vízkormányzás, a vízgazdálkodás irányításának válsága, a rosszul kialakított intézményrendszer, illetve az intézmények tevékenységének nem megfelelő integrálása. Magyarországon az elmúlt évtizedekben sokat változott a vízgazdálkodás intézményrendszere. Mindig voltak erősségei és gyengeségei is és ma is ez a helyzet. Nagyon fontosnak tartjuk az integrációt a vízgazdálkodásért felelős intézményeken belül és az intézmények között is, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy alapos vizsgálatokkal kell megállapítani azt, hogy szükség van-e a vízgazdálkodási intézményrendszer megváltoztatására, és ehhez milyen intézkedések szükségesek. A tanulmány ezekhez a vizsgálatokhoz kíván segítséget nyújtani. IRODALOM Correia, Francisco Nunes (1998). Vízkészlet-gazdálkodás Európában: intézmények, problémák, dilemmák. Vízügyi Közlemények, 80. évf. 1. szám. pp 10-20. Correia, F.N., Kraemer, R.A. (szerk.) (1997a). EURO WATER 1, Landerberichte Institutionen der Wasserwirtschaft in Europa, Springer, 220 p. Correia, F.N., Kraemer, RA. (szerk.) (1997b). EUROWATER 2, Themenberichte Dimensionen Europäischer Wasserpolitic, Springer, 669 p. DVWK (2000). Water Resources Management in the Czech Republic, Hungary, Lithuania, Slovenia. DVWK Bulletin 21.Deutscher Verband für Wasserwirtschaft und Kulturbau e. V., Bonn 2000. p. 714.
