A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 4. Dr. Bíró Tibor (NKE Víztudományi Kar) - Jécsák Csaba (FETIVIZIG): Adaptív talajvízszint-szabályozás lehetősége egy felsőszabolcsi talajcsövezett mintaterületen
5. táblázat. Szivárgáshidraulikai vizsgálatok eredményei 4 napos víztelenítési idő estén sm Imi tn Inapl Qmav lm3/nap/ml Qmav fnfVnapl AQmav fnfVnapl AV [m3] A mm 0,8 4 0,403559839 19263,92894 2407,991117 9631,964468 3,747846096 0,7 4 0,35311486 16855,93782 2407,991117 9631,964468 3,747846096 0,6 4 0,30266988 14447,9467 2407,991117 9631,964468 3,747846096 0,5 4 0,2522249 12039,95558 2407,991117 9631,964468 3,747846096 0,4 4 0,20177992 9631,964468 2407,991117 9631,964468 3,747846096 0,3 4 0,15133494 7223,973351 A qmax mértékegysége m /nap/m mivel egységnyi hosszra készült a számítási eljárás. Ahhoz, hogy összehasonlítható legyen a tervezési eljárás számítási eredményeivel, a qmax értéket fel kell szorozni a szívók összes hosszával (47 735 méter). A víztelenítési idő 10 napra való változtatására kialakuló vízhozamkülönbségeket a 6. táblázat mutatja be. 6. táblázat. Szivárgáshidraulikai vizsgálatok eredményei 10 napos víztelenítési idő estén sm |m| tn inapl Qmav ím3/nap/ml OmaY fnfVnapl AQmav ím3/napl AV [m3] A mm 0,8 10 0,255233653 12183,57842 1522,947303 15229,47303 5,925864992 0,7 10 0,223329446 10660,63112 1522,947303 15229,47303 5,925864992 0,6 10 0,19142524 9137,683818 1522,947303 15229,47303 5,925864992 0,5 10 0,159521033 7614,736515 1522,947303 15229,47303 5,925864992 0,4 10 0,127616826 6091,789212 1522,947303 15229,47303 5,925864992 0,3 10 0,09571262 4568,841909 Az 5. táblázatot és a 6. táblázatot összehasonlítva nagyságrendi eltérést nem tapasztalunk az egy hektárra vetített milliméterben kifejezett vízmennyiségek között, csupán kisebb eltérést észlehető. 4.5. Fenofázishoz, kultúrához való igazítás Az előző fejezetekben meghatározásra került milyen mélységben szükséges a talajvízmélységet csökkenteni, milyen ütemben csökkenthető egyes kultúráknál, és a víztelenítési idő tenyészidőszakon kívül és tenyészidőszakban. A különböző talajvízmélységek által meghatározott vízhozamkülönbségek számszerűsítésére is bemutatásra került. Elsőként fontos meghatározni azokat az időszakokat, amikor csökkenteni kell a talajvízmélységet és amikor nem. Alapvetően két fontos tényezőtől függ, az agrotechnikai művelettől és a növény fenofázisától. Az agrotechnikai művelet végzése szempontjából azért is fontos, hiszen abban az időszakban mikor nincs talajművelés nem kell a talajvízszintet csökkenteni. Elégséges tenyészidőszakban megkezdeni mikor a talaj előkészítése és a kultúra vetése megtörténik (pl. április). A talaj előkészítés, vetés és a betakarítás időszakában, a víztelenítés elkerülhetetlen, hiszen a talajfelszín túlnedvesedése rosszabb minőségű talajművelést eredményez, másrészről munkagépek elsüllyednek a talajban. A növények elvetését, ültetését követően magasabb talajvízállás engedhető meg a területen, mivel a kultúrák egyedfejlődésének kezdeti szakaszában nem rendelkeznek olyan gyökérhálózattal, mely magas talajvízállás esetén károsodást szenvedne. Sőt, az őszi vetésű kultúrák (pl. őszi búza, őszi káposztarepce) esetében télen, vegetatív időszakban a növényzet kevésbé érzékeny a magas talajvízállásra, a talajvízmélység csökkentését elégséges megkezdeni a bokrosodást követő szárba szökkenéskor. 11
