A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
1. SZEKCIÓ - Fenntartható fejlődés és vízgazdálkodás - 6. Kugler Gyula (BAKONYKARSZT Zrt.): Téma: SDG 6.1. Mindenkit egyenlő eséllyel látunk el ivóvízzel?
Kugler Gyula: Mindenkit egyenlő eséllyel látunk el ivóvízzel? 37 Feladat: A KEHOP 2. prioritási tengely keretében, 98 ivóvízminőség-ja\’ító projekt meg\!alósítása 105 milliárd Ft értékben (1TM adat), továbbá a már elkészült beruházások hiányosságainak kijavítása. Nem szabad még egyszer ugyanazokat a hibákat elkövetni, mint amiket az előző időszakban elkövettünk. Sokkal körültekintőbb ten’ezéssel, meg\!alósítással és az üzemeltetők bevonásával kell a projekteket irányítani. Vízkészleteink számba vétele A közüzemi vízellátásra rendelkezésre álló, kiépített víztermelő kapacitás 4 millió m3/nap. Napjainkban ebből legfeljebb 2,5 millió m3 vízmennyiséget hasznosítunk csúcsidőszakban. Magyarországon a közműves ivóvízellátás több mint 90 %-ban felszín alatti vízkészletet (rétegvíz, karsztvíz, partiszűrés és kavicsteraszokban tározódó víz) megcsapoló vízbázisokra települt. Ezeknek a vízbázisoknak a fele sérülékeny, ami azt jelenti, hogy a felszínen megjelenő szennyeződés lejuthat a vízadó rétegbe. A MaVíz üzemeltető tagszervezetei jellemzően 600- 650 millió m3 nyersvizet tennelnek ki évente, amelynek közel 96,3 %-át kell valamilyen módon kezeim (4. ábra). ■ Csak fertőtlenítés ■ Csak gáztalanítás Fe, Mn, gáz ■ Fe, Mn, As, gáz 4. ábra. Vízkezelés felszín alatti vízkivétel esetén (MaVíz adat) Feladat: A szükséges vízmennyiség pillanatnyilag rendben van, de a megfelelő vízminőség biztosításá\’al kapcsolatosan vannak feladataink. Ivóvízbázisok biztonságba helyezése, a különböző típusú védőterületek határozatokkal történő elrendelése és a vízbázis rekonstrukció elkezdése. Vízfogyasztásunk alakulása A rendszerváltás óta az ivóvíztennelés és -szolgáltatás mennyisége nagymértékben mérséklődött, 1990 óta több mint 500 millió köbméterrel csökkent az éves ivóvízfogyasztás. A visszaesés főbb okai az ipari tennelés visszaesése, az új ipari létesítmények víztakarékos kialakítása, a lakossági vízfelhasználás csökkenése a vízdíjak, az egyéni mérés (mellékvízmérők) a mennyiség alapú elszámolás elteijedése révén. Fogyasztáscsökkentő hatása van a víztakarékos háztartási készülékek teijedésének is. A csökkenés a vízkészletek védelme szempontjából kedvező, de veszélyeket is hordoz magában, mert lecsökkenő vízigények miatt növekszik a víz tartózkodási ideje a hálózatban, ami kedvezőtlen biokémiai folyamatok beindulásához (másodlagos vízminőség romlás) vezet. Az egy főre eső napi háztartási vízfogyasztás, helytől, szociális körülményektől és számos egyéb tényezőtől függ, de napjainkban átlagosan 94 liter (34 m3/év). Az 1990-2016 közötti időszak lakossági vízfogyasztásának alakulását az 5. ábra szemlélteti. Ha összehasonlítjuk saját adatainkat az Európai Unió ismert adataival, akkor megállapíthatjuk, hogy takarékosanbánunk az ivóvízzel. Nálunk kevesebbet csak Lengyelországban és Romániában használnak. A fejlettebb gazdasággal rendelkező európai országok napi átlagos háztartási vízfogyasztása 120-130 liter/fő. Tévedés azt állítani, hogy a vízfogyasztás csökkenésének az oka, a tagadhatatlan ásványvíz fogyasztásunk növekedése. Nagyságrendileg nem befolyásolja a víziközműszolgáltatók értékesítési adatait a 120 1/fő/év palackozott ásványvíz fogyasztás. 5. ábra. A lakossági vízfogyasztás alakulása 1990-2016 között (KSH adat) Napjainkban 600-650 millió m3 vízmennyiséget termelünk ki és az elkerülhetetlen- (technológiai víz, mérési különbözetek, oltóvíz szükséglet) és az elkerülhető és/vagy csökkenthető veszteségek (meghibásodásból adódó vízelfolyás, vízlopás) következtében 430-450 millió m3 vízmennyiséget (ezen belül a lakosságnak kb. 330-340 millió m3-t) számlázunk felhasználóinknak. A különbözet kb. 30%-ra tehető. A globális háztartási vízfogyasztási átlaga 60 m3/fő/év. (Nálunk a takarékos vízhasználat következtében ez az érték 34 m3/fő/év.) Ezen felül jelentkezik az ipar 120 m3/fő/év és a mezőgazdaság 420 m3/fő/év vízigénye. A Föld globális vízhasználata napjainkban 600 m3/fő/év. A mai technológiai fejlettség és szokások mellett, a táplálékigény számításból adódó vízigény kb. 1 000 m3/fő/év. A globális megújuló dinamikus vízkészlet korlátos, becslések szerint kb. 12 000 km3/év. Ezen mennyiségen kellett megosztozni akkor is, amikor 2 milliárd ember lakott a Földön és ezen kellene megosztozni akkor is, ha majd az előrejelzések szerint 2050-re 10 milliárdan leszünk. Szakértők szerint a kritikus érték, az „átbukási pont vagy kihasználtsági fok”, a hasznosítható vízkészlet 40% körüli
