A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 25. Dr. Nagy László (BME Építőmérnöki Kar): Hollandia tengeri árvizei

Az előző 300 év árvize nagyrészt megkímélte Groningent. A víz elöntötte még a dombtetőn épült Groningent is, ez volt a város legpusztítóbb árvize történelme során, bár az írott források szerint az 1570. november l.-i a második Mindenszentek-napi árvíz több áldozatot követelt a városban. A karácsonyi árvíz az egyik legpusztítóbb árvíz, amelyet Groningen valaha is tapasztalt.

Csak Strandnál a 44 db gátszakadás miatt, legalább 6123 ember vesztette el életét, ami a sziget teljes lakosságának kétharmada volt. Emellett 50000 nagyállat veszett oda. A víz tönkretett 1300 házat és 30 malmot. Strand mind a 21 temploma súlyosan megsérült, ebből 17 teljesen megsemmisült. Szinte az egész új betakarítás elveszett. Magát a szigetet szétszaggatta a vihar, négy kisebb szigetet hozva létre, melyek: Nordstrand, Pellworm, valamint Halligen Südfall és Nordstrandischmoor. A Nübbel és Nieland Halligen szigetek a tengerbe merültek. Az elöntött területeket és az áldozatok területi eloszlását az 1717. évi árvíznél 3. ábra mutatja. Sok helyi közösségnek sikerült megbirkóznia a lakosságvesztéssel, a gazdasági hanyatlással és a elszegényedéssel. Mindenütt a gátszakadások a sík országban nagy áradásokat okoztak. A Slesvig-i Tender és a Kelet-Fríz Emden között mintegy 9000 ember fulladt meg. Hollandiának 2500 áldozata volt. A leginkább érintett területek Oldenburg megyében, Jever környékén, Kehdingenben és Kelet-Fríz fővárosban voltak. Butjadingen elvesztette népességének 30 %-át. Az érintett tengerparti területeken számos szarvasmarha vesztette el az életét. A Kelet-Fríz területen 900 házat teljesen lemosott a víz. A gátak és a zsilipek károsodása óriási volt. A túlélők sokáig nem tudtak a hiányzó családtagok sorsáról. A Kelet- Fríz Werdum-ból hiányzó 284 személy közül például csak 32-et találtak meg a következő év február 5-ig. A viharos áradás után hideg téli időszak következett - két nappal az árvíz után, keményen fagyot, majd hóesés rontotta a helyzetet február 25-én, és másnap este egy újabb viharárvíz kezdődött. (Jakubowski 2015)

Németország és Dánia partvidékén is valószínűleg több ezer halott volt. Hollandiában a Zuiderzee, az Üssél torkolat és Eszak-Hollandia nagy része a víz alá került. Még Amszterdamban és Haarlemben is a víz áthaladt a városon.