A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 25. Dr. Nagy László (BME Építőmérnöki Kar): Hollandia tengeri árvizei

lehet elpusztítani a gátakat és/vagy a zsilipeket, hogy a víz a lehető legnagyobb területet árassza el. Elsőnek Antwerpen felszabadítása érdekében 1584 februárjában Saeftinghe-nél rombolták le a gátat (jelenleg Verdronken Land van Saeftinghe). Kampenben a tengeri gáton 1584 májusában megnyílás keletkezett és Terneuzen-től keletre is a tengeri gát megnyílt ugyanabban a hónapban (az Othene-i zsilip közelében). A negyedik gátszakadás Sluice- Aardenburg-ban történt 1584 nyarán. 1586 júliusában egy ötödik elöntés is kialakult Axel közelében, de ez már nem szolgálta Ghent felszabadítását, ott már a spanyolok uralkodtak (de Kraker, 1997). Az öt gátszakítással mintegy 25000 ha került víz alá, ami azt bizonyítja, hogy ezek gondosan kiválasztott helyek voltak, ahol megnyitották a tengerparti gátat vagy egyszerűen kivettek egy-két fagerendát a zsilipből. A gátszakadások pusztító hatást gyakoroltak a környékre, de a háború menetére csak kis befolyással bírtak.

1595. március 5-15. A folyó deltában és fentebb a folyók mellett március 5-15. között hóolvadásből származó árvíz alakult ki. Az áldozatok számát 3000-re becsülték.

1605-ben Hollandia ’aranykorában’ kezdődött az első polder víztelenítése privát befektetők megbízásából. A terveket Jan Adriaanszoon Leeghwater (1575-1650) holland mérnök készítette, és ő irányította a kivitelezést is. A Beemster polder korábban tőzeges terület volt, a lakosok nagy része tőzegásással foglalkozott. A felhalmozódott tőke és a gabona iránti kereslet növekedése igényelte a polder víztelenítését szélmalmok segítségével. Már majdnem elkészült a munka, amikor 1610-ben a Zuidersee gátja átszakadt. Ekkor határozták el, hogy a poldert kerítő körgát magassága legyen egy méterrel magasabb. Végül a polder kiszárítása 1612-re készült el, a befektetők pedig egymás között elosztották a visszanyert területet. A polihisztor Leeghwater további polderek kiszárításában is részt vett, mint a Purmer, Schermer és Heerhugowaard polderek.

1606. Tengerparti árvíz Angliában, Gloucesternek és a Severn völgyének elöntése, több, mint 2000 áldozat.

1634. október 11-12. a Burkhard-napi vihardagály több szigetet letörölt a térképről, elöntötte Eszak-Hollandiát és Hamburg környékét (2. kép). Legalább 800 áldozat volt. Strand szigetét a vihar két részre osztotta (Nordstrand and Pellworm). A németországi Cuxhavenben az árvíz áldozatait 6000 - 8000 közöttire becsülték. Hasonló méretű károk Angliában (Lamb és Frydendahl 1991)