A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 25. Dr. Nagy László (BME Építőmérnöki Kar): Hollandia tengeri árvizei
1342. Szt. Mária-Magdalénáról (július 25) elnevezett Rajna árvíz. 1362. második Szt. Marcel-napi áradás, vagy a „nagy emberfullasztó” árvíz január 16.-án. Hollandia és Németország szomszédos partvidékén legalább 40 falu elpusztult. Hurrikán erősségű szél hatalmas hullámokat gerjesztett, hihetetlen tengeri ár alakult ki, megölve legalább 25000 lakost (más források 100000-t, sőt többet is említenek). Az Észak-Frízszigetek elülső partvonalát szinte teljesen lerombolta és nagy szárazföldi területek egy része végleg víz alá került. Ekkor süllyedt el a mondák övezte Rungholt városa is és ekkor jött létre a Strand-sziget. Lehetséges, hogy 30-nál több települést is elöntött. A német források szerint a fő károsult Schleswig volt, a sós tenger 60 plébániát elnyelt az egyházmegyében. Ez az árvíz Angliában is több infrastruktúrát tönkretett. 1374. október 9. első Dionysius-napi árvíz. Westeel falu elsüllyedése, további károkról nincs információ. 1375. október 8-10. Súlyos károk Flandriától Németországig. Gátszakadások Leybuchtnál, Lütetsburgnál és Bargeburban; Wellenben a hullámok az domonkos kolostor északi falához érnek. 1377. november 16. Tengeri árvíz Hollandia és Németország területén. 32 falu elöntése, 30000 áldozat. 1400 körül az árvíz még nagyobb probléma volt a gyorsan növekvő és fejlődő ország számára. A tengervíz kicsapásával szemben egy másik probléma is jelentkezett, a felszín süllyedése. Az Európai Unió legmélyebb természetes pontja a szárazföldön jelenleg Hollandiában van. Az akkori idők egyik legnagyobb találmánya a szélmalmoknak a búza és a gabona őrlésén kívül a mély területekről a víz ki szivattyúzása volt, a gát fölött át a folyókba. Több mint száz évvel később szélmalmok már mindenhol üzemeltek az egész országban. Ez a találmány lehetővé tette, hogy az ország lakosságának egy része a tengerszint alatt élhessen. (www. molens. ni/ www. kinderdijk. com) 1404. első Szent Erzsébet-napi árvíz. Flandria és Zeeland nagy része megmerült november 19-én (Floodsite project 2006). A kár katasztrofális volt. A Zeeland-Flanders területét már 29 évvel korábban, 1375-ben el lett árasztva, létrehozva ezzel a Zuudzee-t. A Zuudzee környékén a poldereket a víz lebontotta, és a Zuudzee körül új gátakat építettek. Sajnos, 1404-ben minden újra megsemmisült. Ezúttal számos kisváros, mint például Ijzendijke vagy Hugevlietnek, mely 1375-ben megmenekült, ekkor elárasztotta az árvíz. 1405. Dánia és Németország területén tengeri árvíz mintegy 36000 áldozattal. 1412. Cecília-napi árvíz német területen. Hozzávetőlegesen 30600 halott; a Kremper-mező elárasztása; az Este torkolatánál a Zesterfleth falu elpusztul; az Elba sziget Hahnöfersand elvált a szárazföldtől; a partvidék károsodása meglehetősen kicsi, ellenben az Elba torkolatánál a károk hatalmasak. 1421. november 18. Második Szent Erzsébet-napi árvíz (1. kép). Egyes becslések szerint a belgiumi résszel együtt az áldozatok száma elérte a 100000 főt. Ez az árvíz is szerepel a Holland történelem tíz legrosszabb árvízének listáján. 1421. november 18. és 19. közötti éjszaka a vihar mellett az Északi-tenger partvidékét elárasztotta. 72 falut nyelt el az árvíz, az emberi veszteség 2000 és 10000 közöttire becsülhető. A partszakaszok és az áradások széles körű pusztítást okoztak Zeeland, Flandria és Hollandia területén, ('www.deltawerken.com) A XV. század elején, a manapság Biesbosch néven ismert területet "Grote Waard"-nak hívták Dél Hollandia és Brabant között. Ez egy sebezhető tőzeg-terület volt, a Maas, a Merwede (Waal) és a Donge megnyíló ágai között. A folyóvízből és a torkolatvonalak kiszélesedéséből eredő fenyegetés miatt egyre közelebb került a tenger. A túlélés szempontjából a terület nagyon függött a gátjaitól és azok minőségétől. Azonban - mint ahogy ezt a korabeli leírások is bemutatják -, ezek a gátak komoly karbantartási hiányosságokkal küszködtek. Ami a "Hook and Cod Strife", a XIV. és XV. század Hollandia polgárháborújának volt köszönhető (fejlődő városok kontra konzervatív nemesek). A "Grote Waard" eltűnt a tengerben.
