A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 23. Dr. Nagy László (BME Építőmérnöki Kar): Kopolya ismeret

20. kép Kopolya Kából mellet Duna bal part

19. kép Apatintól északnyugatra a Harcsás csárdánál

Mint ahogy a 193. - 214. képek mutatják a gátszakadások azonosítása űrfelvételek alapján lehetséges. A Kárpát-medencében több, mint 100 gátszakadást lehetett azonosítani a töltés nyomvonalazása (193, 194, 204, 209. - 214. képek), a kopolya látványa (193, 194, 204, 209. és 210. képek) és/vagy a töltés melletti deformációk (209. - 214 képek) léte alapján. Ez azt is jelenti, hogy legtöbb esetben a töltés védképességének a helyreállítása a töltés eredeti nyomvonalazása mentén történt, akkor is, ha volt kopolya.

ÖSSZEFOGLALÁS

Nagyon keveset tudunk a kopolyákról. 2858 gátszakadásból mindössze mintegy 100 darab esetén van „hiteles” információ a kopolya meglétéről vagy hiányáról. A geotechnikai leírás még ennél is kevesebb. A talajmechanikai adatokat ismerete a kérdés, akkor pedig igazán kétségbeejtő a helyzet. Minden lehetőséget meg kell tehát ragadni, hogy ismereteinket bővítsük. Fel kell használni korabeli geodéziai felvételeket, az űrfelvételeket, nyomozni kell minden lehetséges irodalmi forrásban. A kopolyák meglétéről árulkodik például az 1794 évben Ory Dánielnek Csicsónál végzett felmérése, ahol is hat kopolyát mutat az 1. ábra. Ugyancsak korabeli térképet mutat a 2. ábra egy a patkányosnál kialakult gátszakadás kopolyás helyét.

Ha már összegyűjtöttük a kopolyák meglétével kapcsolatos információt, kezdődhet a kopolya méretére és altalajára vonatkozó információk beszerzése. A kopolya méretére viszonylag jól következtethetünk a helyszíni méretek, űrfelvételek segítségével. Az altalajjal kapcsolatos adatoknál a hagyományos talaj feltárást kell alkalmazni. Becsülni kell a korabeli gátmagasságot,