A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 16. Kocsor István (KÖVIZIG): Folyami műtárgyak ellenőrzése és vizsgálata
4.kép Békésszentandrási duzzasztómű alvízén mért mederpontok GNSS+UH technológiával Nyilvánvalóan az előnyök mellett a hátrányokat is be kell mutatni: • nagy adathalmaz miatt csak irodai feldolgozás során derül ki esetleges hibás mérés, rögzítés. Több kontroll mérést kell végezni, pl.: vízszintek többszöri, különböző időpontokban való rögzítése, műszerkalibráció elvégzése. • Körösök esetében nem feltétlenül, de nagyobb vízhozamú folyókon üzemelő duzzasztóművek esetében a hullámzásból adódó hibás mélységadat rögzítése még modern UH mélységmérővel alvízi oldalon is jelentkezhet, javarészt a műtárgy közelében turbulencia és levegő-buborékok miatt. • mérőcsónakkal a mederben való közlekedés és mérés az élő környezet, uszadék, vízi növényzet miatt olykor nehézkes. Mindezen előnyöket és hátrányokat figyelembe véve, valamint a közel 30 éves tapasztalatokkal Igazgatóságunk a folyami műtárgyak fel- és alvízi mederfelvételeit ezen technológiával végzi. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mérőcsapat csónakból, GNSS vevő és UH mélységmérő összekapcsolásával végzi a mederfelmérést „víz alatti” részét. A folyót hosszanti sávokra osztva, hullámvonalban, majd fél hullámhosszal eltolva, ill. a szelvényekben mérve a korábbi évek mederadatait figyelembe véve 0,5 méter vagy 1 másodperc pontsűrűséggel mérjük a mederpontokat. A „száraz” részeken meder és tereppontokat GNSS vevővel, mérőállomással rögzítjük.
