A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
3. SZEKCIÓ - Árvíz- és belvízvédelem / Vízkárelhárítás - 15. Kisházi Péter Konrád (KÖVIZIG): Árvédelmi töltések rézsűállékonyságvizsgálata GEO5 programmal
-13-rézsű, H víz=6,0 m rézsű, Hvíz=6,0 m A 15. és 16. ábrák azt szemléltetik, hogy adott anyagú, méretű és terhelési elrendezésű töltés esetében -eltérő rézsűhajlások mellett- hogyan változnak az állékonyságok. A számítási eredmények szerint: • az állékonysági tényező-rézsű teher grafikonok vonalai közel párhuzamosak; • az állékonyság szélsőértékének helye, tartománya nem a rézsűtől, hanem a talajtól függ; • a kevésbé kötött talajú töltés esetében a rézsűhajlás csökkenése nagyobb mértékű állékonyságcsökkenéssel jár, mint a kötötteb talajnál; • a kevésbé kötött talajú töltés egy viszonylag nagy terhelésig -rézsűhajlástól függetlenül- pozitívan reagál a leterhelésre, állékonysága növekszik; 6. Összehasonlító számítások A szoftveres állékonyságszámítás általános hozzáférhetőségét megelőzően csupán jóval egyszerűbb, „kockás papíron is elvégezhető” számítási eljárások álltak rendelkezésre. A vízügyi szakmában az MI-10-422-85 műszaki irányelv szerinti számítási rendszer használata szokásos. Az irányelv számos, kifejezetten vízügyi vonatkozású műszaki problémára ad választ, ugyanakkor kényszerű elhanyagolásai miatt több ponton támadható. Az alábbiakban bemutatásra kerül néhány, a fentiekben figyelembe vett terhelési esetre az MI-10-422-85 szerint elvégzett számítás eredménye. Az eredmények összehasonlítása révén képet lehet nyerni arról, hogy milyen mértékű és értelmű eltérés van az erősen leegyszerűsített és az egzakthoz jóval közelebb álló számítási rendszer alkalmazása révén adódó állékonysági biztonságok között. 0,Sb[(o,6mTXfhb t>viz)tgf +CJ+ 2mr CT tg (kőm - (2Z? fa +p)--£> A számítást kétszer kell elvégezni, g és c érték helyébe 'fa, Cn illetve helyettesítendő, s a két eredmény közül a kisebbet kell figyelembe venni 17. ábra: az MI-10-422 szerinti eljárás A két számítási metódus többek közt abban is különbözik egymástól, hogy amíg a bordás leterhelést a Bishop módszer puszta (a töltés hossz-tengelye mentén végtelen kiterjedésűnek tekintett) megoszló erőként, addig az MI vízszintes erőként megnyilvánuló súrlódó tömeg formájában veszi tekintetbe. Emiatt a Bishop módszernél csak annyiban érdekes a borda hossza, hogy teljes hatékonyságához legalább a megtámasztás nélküli esetre adódott kritikus Árvédelmi töltések rézsűállékonyságvizsgálata GE05 programmal
