A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

1. SZEKCIÓ - Fenntartható fejlődés és vízgazdálkodás - 3. Dr. Dulovics Dezsőné (Szent István Egyetem): Téma: SDG 6.2. Mit kell még tennünk, hogy hazánkban mindenkinek legyen méltányos szanitációja?

48 Hidrológiai Közlöny 2018. 98. évf. 4. sz. 5. táblázat. A kommunális szennyvízben lévő szennyezőanyagok fajlagos mennyisége (g/LE/d) és koncentrációi (nig/l) 60-150 l/LE/d fajlagos szennyvízkibocsátás esetén Megnevezés Mennyiség (g/LÉ/d) Koncentráció határok (mg/1) KOI 120 2 000 - 800 boi5 60 1 000-400 LA 70 1 167 - 467 ÖN 11 183-73 ÖP 2.4 40-16 Tervezéskor, ha van rá mód, a nyers-szennyvíz kon­centráció mértékadó értékeit méréssel célszerű megha­tározni. A befogadó típusai által megkövetelt szennwíztisztí­tási igények A tisztított szennyvíz elhelyezésére szolgáló befoga­dók a Víz Keretirányelvben megfogalmazottak szerinti, és/vagy az esetleges hasznosítás által igényelt mértékű tisztítást követelik meg. A VKI egyik követelménye az élővizek „jó " vízminő­ségi állapotának előírása. E tekintetben hazánknak számos feladatot kell még teljesítenie az EU vízminőségre vonat­kozójelenlegi értékelése szerint, mivel a vízfolyásainknak hozzávetőleg 20 %-a felel meg ennek a követelménynek. A tisztított szennyvíz öntözéses hasznosításának elő­térbe helyezésével, ez a feladat csökkenthető, elsősorban például a Nagy Alföldön, vagy a már sivatagi tulajdonságú Homokhátságon, ahol a homoktalaj jó lehetőséget teremt a beszivárogtatásra. Itt kevés a nitrát-érzékeny terület, te­­nyészidőben olyan technológia alkalmazására kell töre­kedni, amelynél a biológiai tisztítás után ne alkalmazzunk tápanyag eltávolítást, mivel ebben az esetben a talaj és nö­vényzet egyaránt igényli a N és P tápanyagokat, mikroele­meket, a degradáció elkerülése érdekében. Ezáltal a szennyvíztisztítás költségei is, és ezzel párhuzamosan pl. az energiafelhasználás is csökkennek. Azok a telepek, amelyek tápanyag-eltávolításra is ki vannak építve, ezt a fokozatot az öntözésre fel nem használt, többletként jelent­kező szennyvíz hányad tisztítására és/vagy haváriák (pl. nem várt túlterhelések stb.) eseteire használhatják elsősor­ban, kiegészítő technológiaként. Alkalmazásra szóba jöhető szennwíztisztítási techno­lógiák a rekonstrukciók, illeh’e intenzifikációk során A rekonstrukciók során természetes és mesterséges szennyvíztisztítási technológiákat alkalmazhatunk. Az intenzifikálás lehetőségei - melyek a fenntarthatóság érde­kében kerülnek alkalmazásra - minden tisztítási lépcsőben megtalálhatók, eszközei és célja azonban más és más lehet (Dulovics 2016). A mechanikai tisztítási lépcsőben kiemelhető a SEDIPAC 3 D. és a vegyszeres kicsapatás alkalmazása. A biológiai lépcsőben teljesítménynövelők lehetnek az ele­veniszapos és biológiai csepegtetőtestes tisztítás kombiná­ciójaként felfogható kötött- és mozgó fixfilmes rendsze­rek, vagy a membránszűrés alkalmazása. Az utótisztítás bevezetése is intenzifikációt eredményezhet, pl. az utóüle­pítő hatásfokának a fokozásával, vagy újabb tisztítási egy­ségek bevezetésével, főleg a mikroszennyező anyagok el­távolítása érdekében. A nyers és a hagyományos technoló­giákkal tisztított szennyvíz jelentős mennyiségben tartal­mazhat ugyanis antropogén anyagokat, gyógyszer-, hor­mon-, növényvédőszer- és mikroműanyag stb. maradvá­nyokat. Ezeket az un. „negyedik” tisztítási fokozatot biz­tosító mesterséges technológiai lépcsők beiktatásával (pl. ózon, poralakú aktív-szén adagolással), vagy tennészetközeli „szépítő” tavakkal lehet eliminálni. Ezek­nek az alkalmazása stratégiai megfontolásokat igényel a fenntarthatóság teljes körű figyelembevételével, és az eu­rópai tapasztalatok értékelését a jelenleg Európában folyó kísérleti alkalmazások eredményeiből. Ennek a stratégiai feladatnak a kimunkálása a közeljövő halaszthatatlan és fontos feladata. A < 2000 LE terhelésű szennyvíz agglomerációk szanitációjának Víz Keretirányelvet kielégítő befe­jezése Az ebbe a nagyságrendi kategóriába tartozó települé­sek jelentős jellegzetessége a nem városias, szétszórt be­építés, a nagy telek és az ott folyó mezőgazdasági munka kiszolgálását biztosító épületállomány, kevés ipar, főként kisipar, kis vízhozamú vízfolyások, amelyek gyakran már jelentősen terheltek, esetleg időszakosak. Kis mértékben, általában 20%-nál kisebb mértékben fedett felületek. Ezért általában vagy nem gazdaságos a szennyvízcsatornázásuk, melynek küszöbérték mutatója: 45 lakás/km csatorna, ami megfelel 120-130 fő/km csatorna ellátásnak. Laza beépí­tés, kis laksűrűség, érzékeny területen 25 fő/lia, normál te­rületen 35 fő/lia és 130-170 m/lia csatomasűrűség (Juhász 2000) vagy olyan csatornázási megoldásokat kell alkal­mazni, melyek költségkímélők (Dulovics 2010, 2011). Ez utóbbi hazánkban is ismert és alkalmazott megoldásokat azonban objektív módon, a rájuk vonatkozó tapasztalato­kat összegyűjtve értékeim volna szükséges. A fentiek szerint tehát a szennyvíztisztítás szempont­jából célszerű megkülönböztetni: • az egyedi szennyvízelhelyezést biztosító szenny­víztisztító kislétesítményeket és kisberendezése­ket- a 4-50 LE nagyságrendi kategóriában, és • az 51- 2 000 LE nagyságrendi kategóriában a kis szennyvíztisztító telepeket. Ki kell azt is mondani, hogy az ebbe a nagyságrendi kategóriába tartozó magyar állampolgároknak a VKI-t kielégítő szennyvíz-elhelyezési megoldását, ugyan­olyan támogatás mellett volna szükséges beruházni, mint az e feletti méretű, és már ellátott agglomerációk­nál lakókét. E feltételek biztosítása ma azonban nem egyértelműen világos. Szennyn’íztisztító kislétesítmények és kisberendezések 4-50 LE tartományban Az ebbe a nagyságrendbe tartozó megoldások mű­szaki-gazdasági követelményei az alábbiak: • az ingatlanon keletkező szennyvíz ne korlátozza az életvitelt, • a létesítmény legyen egyszerű, • legyen érzéketlen a hidraulikai- és szerves anyag­terhelés ingadozásaira.

Next

/
Oldalképek
Tartalom