A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
12. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 6. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): A Felső-Tisza-vidéki folyammérnöki hivatalok (1871-1948.
20 1921, 1944-1946), Nyíregyházán (1921-1948), illetve rövidebb ideig Beregszászon (1939-1941). A másik hivatal az Eszeny-Zsurk alatti folyószakaszon látta el a folyammémöki feladatokat, kezdetben Sárospatakon (1871-1875), majd Tokajon (1876-1892), és végül a legosszabb ideig Sátoraljaújhelyen működő székhellyel (1893-1948). Ezek a hivatalok a folyamszabályozási feladatok mellet, az ármentesítő és belvízrendező társulatok felügyeletét is ellátták. Egy-egy hivatal műszaki szakembereinek létszáma 2-9 között változott, és az egyidejűleg működő legfeljebb 3 hivatal összesített létszáma is csak 5-20 közötti volt. Ennek ellenére az elért eredmények jelentősek voltak, hiszen a felső-tiszai folyammérnöki hivatalok folyamszabályozási, árvízmentesítési, belvízszabályozó, tevékenysége nyomán nőtt az árvízi biztonság, javultak a közlekedési viszonyok, nőttek a megművelhető mezőgazdasági területek. IRODALOM Babos Z., Mayer L. (1939), Az ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon. (Első rész) Vízügyi Közlemények, (21. évfolyam) 1. szám Dóka Klára (1981), A Folyammérnöki Hivatalok Története. Vízügyi Közlemények. 1981. 63. évf. 4. füzet Fejér L. szerk. (1997), Árvizek és belvizek szorításában... A vízkárelhárítás jogi szabályozásának fejlődése, különös tekintettel a védekezés szervezeti oldalára. Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest. https://librarv.hungaricana.hu/hu/view/SZAK DUNA Vtf 15 Árvizek/ Ihrig D. (szerk.) (1973), A magyar vízszabályozás története. VIZDOK. Bp. Kész Piroska (2011), Folyószabályozás Bereg vármegyében (1846-1914). Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv. 19. sz. Szerk. Galambos Sándor, Kujbusné Mécséi Éva. Nyíregyháza. 367 p. http://www.szabarchiv.hu/drupal/kiadvanvok/evkonyvek Kolossváry Ö. (1905), Magyarország mederrendező ás árvédelmi munkálatainak fejlődése 1899-ig. Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt. Budapest, p. 201. Lászlóffy W. (1982), A Tisza. Vízi munkálatok és vízgazdálkodás a tiszai vízrendszerben. Akadémiai Kiadó. Budapest, p. 610. Molnár Endre (1945), A debreceni kultúrmérnöki hivatal szerepe a debreceni kormány mellett. Vízügyi Közlemények. 27. évf. 1-4. szám. Nyárády L. (1908), Vízszabályozás és ármentesítés. In: Borovszky Samu szerk., Szatmár vármegye monográfiája. Bp. pp. 278-294. Schmidt E. (1929), A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon. Vízügyi Közlemények. 11. évf. 1. füzet. Vende Al. (1905), Sátoraljaújhely. In: Zemplén vármegye. Borovszky Samu szerk. Magyarország vármegyéi és városai sorozat, Magyarország vármegyéi és városai. Apollo Irodalmi Társaság. Budapest, http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0026/13.html *** (1880), A Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet 1879. évi Évkönyve. *** (1888), Nyírvidék 1888. március 18-i, 1888. március 25-i, 1888. április 1-i, 1888. április 8-i száma. *** (1898), A földművelésügyi miniszter 1896. évi, a törvényhozás elé terjesztett jelentése a vízügyekről. Vízügyi Közlemények XIII. füzet. *** (1899), Szatmár és vidéke. 1899. január 3-i száma. *** (1902), A Szamos 1902. június 26-i, 1902. július 17-i, 1904. február 11-i, 1907. október 13-i számai. *** (1873-1944), Magyarországi tisztikar czím és névtára. Orsz. m. kir. Statisztikai Hivatal. Bp. *** (1905), A M. Kir. Földmívelésügyi Miniszter 4726-1905. sz. Körrendeleté a m. kir. folyam- és kultúrmérnöki hivatalok beosztásáról. Szatmárvármegye hivatalos Lapja. 1905. március 23-i száma. III. Évfolyam 1905, Nagykároly, 1906. Nyom. Manyák és Tóth Könyvnyomdája. *** (1959), Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság Vízgazdálkodási Adatgyűjteménye. I.-V. kötetek. Szerk.: Vázsonyi Ádám. VITUKI-Nyíregyházi VÍZIG.
