A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

12. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 5. Kiss Miklós (Vízinform.hu): Érdekességek Budapest közműves vízellátásának 150 éves történetéből

5. A XX. század legnagyobb csőtörése

Káposztásmegyeren 1923. február 10-én eltörött a — pesti vízellátás 75%-át biztosító betonból készült csővezeték.

Két egymás mellé épített 1500 mm átmérőjű vízcső, az ún. ikercsatorna

juttatta el gravitációs úton a Szentendrei-szigeti kutak vizét az I. és II. számú átemelőtelepekről a Káposztásmegyeri Vízmű Főtelepére.

A javítás megkezdését az árvíz is nehezítette. Gyors intézkedésekkel azonban sikerült a vízhiányt enyhíteni:

1923 februárjában magas árhullám vonult le a Dunán.

A törés közvetlen oka volt, hogy az árvíz elérte az ikercsatorna I. sz. átemelőtelep és a Főtelep közötti szakaszát. A mellé épített töltés 8 méter hosszúságban — 150 méterre a Főteleptől — leomlott. Ezen a szakaszon tört el a cső.

A Duna vize befolyt a csatornába és elszennyezte a tiszta kútvizet.

A Főtelepen a szakemberek azonnal észlelték a víz minőségének megváltozását és leállították az akkor még gőzüzemű gépeket.

A 180 ezer köbméter ivóvíz (Pest vízigényének 75%-a) hiányát rögtön megérezték a pestiek.

• Leválasztották a Főtelep víztermelését az I. és

II. átemelőtelepekről,

• Növelték az Országház téri gépház és budaújlaki telep víztermelését,

• Szigorú takarékosságra kérték a lakosságot.

Ezekkel az ideiglenes megoldásokkal február végére elérték a 100 ezer m3 napi víztermelést. Mivel az eltört ikercsatorna-szakasz újjáépítése hosszabb időt igényelt, ezért lefektettek egy 800 mm-átmérőjű öntöttvas megkerülő csővezetéket, amellyel március végén már napi 152 ezer köbméter ivóvizet tudtak a fővárosba juttatni. A teljes helyreállítás 8 hónap múlva, 1923. november 22-én fejeződött be, amikorra vasbetonból újjáépítették a sérült csősza kaszt.

Az utólagos mérnöki vizsgálatok megállapították, hogy a kivitelező vállalkozó nem megfelelő betonból készítette ezen a szakaszon az ikercsatornát.

A csőtörés felhívta a figyelmet arra, hogy Budapest századfordulón még világszínvonalú vízellátó rendszere haladéktalanul fejlesztést, bővítést igényel. Ennek részei kell, hogy legyenek a tartalék alagutak, bujtatok, csővezetékek is.

5