A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
8. SZEKCIÓ - Vízügyi beruházások tapasztalatai - 5. Juhász Zoltán (KÖVIZIG): A Kisdelta és Mályvádi Árvízi Szükségtározók 2015-re megvalósult műtárgyainak üzemeltetői tapasztalatai
szerinti szintek közeli helyzetbe kerül majd. A túl emelésben történő építéssel tehát ellensúlyozni kívánták a várható süllyedéseket. A műtárgy központi része, az összes vasbeton résalap, a víz és mentett oldali szárnyfalak tehát túlemelésben épültek meg. A víz oldali előfenék, a mentett oldali utófenék, a víz és mentett oldali burkolatlezáró szádfalak, a víz és mentett oldali fenékburkolatok túlemelés nélkül épülő műtárgyszerkezetek voltak. A műtárgy víz oldalán lévő előfenék és a mentett oldalán lévő utófenék a tervezők szerint gyakorlatilag nem jelentenek többletterhelést a talajra, ezért ezek süllyedésével nem számoltak. Ezek a létesítmények túlemelés nélkül, a terv szerinti szintekben épültek meg. A túlemelésben épülő és a túlemelés nélkül épülő műtárgyrészek között mindenhol függőleges dilatációs hézagok épültek be. Ezzel a tervezők azt várták, hogy egymáshoz képest a relatív függőleges mozgások akadály nélkül megtörtének. A műtárgyak a korábbi megnyitási helyek és töltések védelmében a mentett oldalon épültek. A műtárgyak vízoldali részeit a meglévő árvízvédelmi töltések elbontása után, azok helyén kellett megépíteni. A műtárgyakhoz csatlakozó új töltésszakaszok tehát a régi árvízvédelmi töltéshez csatlakoztak. 3. A műtárgyak süllyedésmérése A két szükségtározó fejlesztése során az építés irányító és ellenőrző geodéziai munkákat a kivitelező konzorcium által megbízott vállalkozó végezte. A kivitelezés során folyamatosan ellenőrzésre kerültek az elkészült szerkezetek külön-külön. Az építkezés során az egyes műtárgyrészek a tervezett szinten épültek meg, a kivitelezés pontatlansága az elfogadott 1 ernes hibahatáron belül mozgott. A kivitelezés végén elhelyezésre kerültek a függőleges elmozdulást mérő mozgásvizsgálati gombok, mely mérőpontok bemérése 2015 szeptemberében megtörtént. Szintén a kivitelezés végén készültek el a műtárgyak mozgásának megfigyelésére állandósított 4 m mély alapozású alappontok (műtárgyanként 3 db: Ml, M2, M3 jelű pontok), melyek be lettek mérve 2015-ben. A műszaki átadás-átvétel után a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság átvette a műtárgyak üzemeltetését. Az Igazgatóság a függőleges elmozdulás méréseket közel egy éves időközönként végezte el 2016-ban és 2017-ben. (Jelen dolgozat megírásakor a 2018 évi süllyedésmérések eredményei még nem álltak rendelkezésre.) A 2016. évi elmozdulásmérések a műtárgyak mellett 2015-ben állandósított alapontokról történtek, azok eredeti (2015 évi) magasságukat felhasználva. A mérés során bebizonyosodott, hogy az alappontok jelentős mozgásokat szenvedtek el a műszaki átadás óta. A 2016. évi függőleges elmozdulás mérések eredményeit tekintve 2017-ben az alappontok magassága újra
