A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

7. SZEKCIÓ - Vízépítés - 6. Papanek László (KDVVIZIG): A selmecbányai/Banská Štiavnica bányatavak egyedülálló rendszere

A Ml VÍZÜGYÜNK

A nemesfémek bányászatának nagyon hosszú történelme van a Selmeci-hegységben. A környéket már 1156-ban terra banensiumként (bányászok földje) említi egy korabeli okirat. A bányászott nemesfémek közül az ezüst játszotta a legnagyobb szerepet, ezért „ezüstvárosnak” is nevezték.

AXVIII. században Selmecbánya a Habsburg Monarchia legfontosabb nemesfém bányaközpontjává fejlődött. 1790 és 1863. között a Selmecihegység alatti bányákban 490 tonna ezüstöt és 11 tonna aranyat bányásztak ki. A város fokozatosan a bányászati oktatás és kutatás központjává is vált. 1735-ben itt alapították meg Magyarország legrégibb bányásziskoláját, amelyet 1762-ben bányászakadémia rangjára emeltek - a maga nemében az első főiskola volt a világon.

A XIX. század végén azonban a város fejlődése megtört, és a bányászat is hanyatlásnak indult. A bányászat hanyatlása a XX. században is folytatódott. Az utolsó bányát 2001-ben zárták be Selmecbányán.