A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
2. SZEKCIÓ - Vízgyűjtő-gazdálkodás - 1. Bányai Barbara (KÖVIZIG): A vízkészlet-gazdálkodást megalapozó vízminőségi monitoring múltja jelene és jövője a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságon
A vízkészlet-gazdálkodást megalapozó vízminőségi monitoring múltja jelene és jövője a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóságon Bányai Barbara, Kása Veronika Krisztina KÖVIZIG Az igazgatóságunk területén a vízkészlet-gazdálkodást megalapozó vízminőségi monitoring jelenlegi helyzetének bemutatása előtt fontosnak tartjuk, hogy röviden összegezzük, milyen előzmények után folytatjuk jelenlegi munkánkat. A Gyulai Vízügyi Igazgatóság 1953. október 1. napján kezdte meg működét. Országos szinten nem sokkal később 1956-ban kezdték felállítani az első vízvizsgáló laboratóriumokat az igazgatóságokon a vizek minőségének rendszeres ellenőrzése érdekében. így elmondható, hogy a víz minőségével való foglalkozás szinte kezdetektől jelen volt a vízügyi igazgatóságokon. A vízminőségi munka szerepe és jelentősége az igazgatóság feladat és hatáskörének változásával összhangban idővel jelentősen átalakult. A vízminőség vizsgáló laboratóriumok történetében két jelentős korszakot különböztetünk meg. Az egyik a laboratóriumok megalakulásától a vízügy és a környezetvédelem 1990-ben történ szétválasztásáig tartott, amikor is a laboratóriumok intézményesítetten átkerültek a felügyelőségek szervezetébe. Ezt követően kezdődött a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság keretén belül a laboratóriumi munka második korszaka, mely napjainkban is tart. 1. A Vízminőség vizsgáló laboratórium igazgatóságunkon 1957-ben kezdte meg a működését a régi épület egy kis helységében. Kezdetben a munkatársak biciklivel, vagy vonattal jártak a vízmintákat megvenni. A laboratóriumi hálózat kialakítása alapvető feltétele volt a vízminőség-védelem jogszabályi és szervezeti kiszélesítésének. Megindult a vizek minőségi vizsgálatának és minősítésének rendszeres munkája. Az adatgyűjtés támpontokat nyújtott a védelmi beavatkozások sürgősségének és mértékének megállapításához is. A különböző céllal végzett vizsgálatokat külön főkönyvekben kerültek nyilvántartásra: törzshálózati mintavételi vizsgálatok, öntözővíz vizsgálatok, szennyvíz vizsgálatok, rendkívüli szennyeződéssel kapcsolatos vizsgálatok, egyéb vizsgálatok valamilyen üzemrendi kérdéshez, vagy tervezéshez kötött vizsgálatok. Az 1950 és az 1960-as évek vízminőségi kihívásai kellően inspirálták a vízminőségi laboratóriumok fejlesztését. A 60-as években megkezdődtek az öntözőrendszerek kiépítése a területünkön és ez időszakra esett a szennyezőanyag terhelések növekedése. A vízigények kielégítése megkívánta a szolgáltatott víz minőségének ismeretét, országos szinten kialakításra került a felszíni törzshálózat, az öntöző rendszerekben rendszeressé vált a
