A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
5. SZEKCIÓ - Vízellátás. Ivóvizek biztonsági kérdései - 12. Somodiné Kaliczka Csilla (BAKONYKARSZT Zrt.): Egy vízbekötés lenyűgöző kalandjai
Csak csavarcsapok alkalmazhatók, forgató és kúpcsapok nem szerelhetők fel. A csatlakozó cső végén egy házi főcsapot kell elhelyezni elzárás és kiürítés céljából. A vízórák elhelyezésére 1,25-2 m x 0,75 m alapterületű és 1,60-1,70 m mély aknákat kell építeni/’ .[4.] A XX. század első részében a II. világháború időszakáig az egyes települési vízművek önállóan, elszigetelten működtek. A II. világháború után az 1950 -'60-as években ezek a rendszerek aztán összevonásra kerültek, és egyre növekvő vállalatok kezébe került a rendszerek üzemeltetése. A rendszerváltást követően ismét szétaprózódtak ezek a cégek. A '90-es évek közepén szükséges volt a kisebb vízművek üzemeltetésének összehangolására. Ennek a célnak az érdekében születte meg a 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet a közműves vízellátásról és közműves szennyvízelvezetésről. Ez a jogszabály az akkoriban még hatályban lévő vízügyről szóló 1964. évi IV. törvényben kapott felhatalmazás alapján született. Ebben a joganyagban megtörtént többek között a szakmai fogalmak tisztázása, értelmezése (hogyha csak a bekötések engedélyezését tekintjük, akkor a víziközmű törzshálózat, bekötővezeték, házi hálózat, ivóvízmérési hely, bekötési vízmérő stb.), a szerződéskötéssel kapcsolatos előírások, a közműves vízellátás és szennyvízelvezetés szabályainak rögzítése. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény A legutóbbi nagyformátumú jogi szabályozásnak a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, és a törvény végrehajtási utasítása a 58/2013 (11.27.) Kormányrendelet hatályba léptetése számít. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX törvény egyik jelentősége talán az egységes EU-s direktíváknak is megfelelő szabályozás. A törvény többek között: Lefektette a víziközművek üzemeltetésének alapelveit (pl. a természeti erőforrások kíméletének elve, ellátásbiztonság, ellátás felelősség, regionalitás, legkisebb költség, víziközművek együttműködése stb.), A víziközmű-szolgáltatás eszközei körében szabályozta a o víziközművek tulajdonjogát, o az ellátásért felelősök jogait kötelezettségeit, o a víziközművek fejlesztését, o vagyonkezelés egyértelmű szabályozása, Szabályozta a víziközmű üzemeltetési jogviszonyt (vagyonkezelési, koncessziós, bérleti üzemeltetési szerződés), A víziközmű szolgáltatók működését szabályozta, A víziközmű-szolgáltatási jogviszony kereteit lefektette, A víziközmű szolgáltatás díj szabályozását szabályozta. A törvényi előírások végrehajtási utasítása az 58/2013. (11.27.) Kormányrendelet fejti ki azután a fenti területek esetében a részletes szabályokat. Ez a rendelet sokkal részletesebb, mint az 1995. évi elődje. Ezt tapasztalhatjuk többek között a víziközmű-bekötések engedélyezésének feltételei, követelményei között tallózva is. A víziközmű bekötések engedélyezése napjainkban Az alábbi táblázat az ivóvíz- és szennyvízbekötések víziközmű-szolgáltató általi engedélyezésének folyamatát szemlélteti a jogszabály szerint: 4
