A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
5. SZEKCIÓ - Vízellátás. Ivóvizek biztonsági kérdései - 11. Somodi Ferenc (BAKONYKARSZT Zrt.): A fertőtlenítés új útjai
nyelvű alap szoftvere van és a német feliratok láthatóak mind a mai napig. Már az angol fordítás is elég érdekes, de a magyar fordítás az roppant megmosolyogtató. Véleményünk szerint a fordítás a google fordítóval készült, ami szinte érthetetlenné tette a hibaüzeneteket. Sajnálatos módon a szoftver néha visszaállt az alap beállítási értékekre és újra kellett paraméterezni, ami bosszantó és időrabló tevékenység volt. A helyiség elektromos installációját is fel kellett újítani, hogy stabil áramellátást tudjunk biztosítani, mivel a szomszédos helyiségekben nagy teljesítményű szivattyúk és a hozzájuk tartozó frekvenciaváltók üzemelnek, amik azért okozhatnak olyan távolhatásokat, amik károsan hatnak a berendezés vezérlésére. A legegyszerűbb dolgok is bedöglöttek, hiszen Murphy szerint, ami tönkre mehet, az tönkre is megy. Éppen erre való véleményünk szerint a próbaüzem. Példának okáért a tartályok hidraulikai bekötései nem voltak megfelelőek, a lefolyók picit eresztettek, a túlfolyók szigetelése nem volt jó. És amikor az összes szenzor hiba miatt túlfolyt akkor különböző folyadékok jelentek meg a helyiség padlóján. Nagyon érdekes belépni egy olyan helyiségbe, hogy nem tudható, hogy a padlón található tócsa a lágyvíz tartályból folyt-e ki, a nyers víz tömítésből szivárog-e, a késztermékből került a padlatra, vagy a köztes termékből folyt-e ki? Az is eltartott egy darabig mire túltettük magunkat ezen és minden egyes tömítést kicseréltünk, illetve utána húztunk. A tisztító nyílások nem voltak rendesen leszigetelve, és mind fent már jeleztem, csapadék képződött a késztermék tartályban, amit többször is ki kellett tisztítani emiatt. Mindezek dacára azért ez a készülék a mai napon is stabilan és jól üzemel. Azért még az informatikai rendszerünkbe való illesztésnél látszik, hogy vannak apróbb hibák, de már jól követhetők, és távolról is konstatálhatok az üzem és annak hibajelenségei. Úgy gondoljuk, hogy a beüzemelési időszakon és a kezdeti gyermekbetegségeken már átvergődtünk. A készülék a kezdeti zökkenők után jól üzemel, stabil, és ami a legfontosabb, egyenletes szabad aktív klór szintet produkál. Az üzemeltetési költségek számításaink szerint még a viszonylag olcsó klórgáz adagolással is összevethetőek, nagyságrendi különbséget nem tartalmaznak. Valamennyivel drágább sajnos ez a technológia, de véleményünk szerint kezelhető az árkülönbözet. A biztonságtechnikai szabályai sokkal egyszerűbbek. Itt még a klasszikus, iparban alkalmazott 90 g/liter-es nátrium-hipoklorit koncentrációnál is lényegesen kisebb, 5-6 g/liter koncentrációjú hipóval dolgozunk. A közeli épületekben lakók sokkal nagyobb biztonságban vannak különös tekintettel az óvodásokra. Maga a készülék minimális felügyeletet igényel. Hetente egyszer megszoktunk jelenni nála a sópasztillákat pótolni, és elvégezni az esetlegesen szükséges karbantartási, takarítási műveleteket. Egyébként az üzem távfelügyelettel is remekül követhető. Az az igazság, hogy véleményünk szerint ez egy ajánlott módszer, amennyiben minden aspektusát a jövőbeni alkalmazó végig gondolja, és technológiailag, technikailag a megfelelő helyre, helyszínre és technológiai sorrendben illeszteni tudja ezt a berendezést.
