A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
5. SZEKCIÓ - Vízellátás. Ivóvizek biztonsági kérdései - 11. Somodi Ferenc (BAKONYKARSZT Zrt.): A fertőtlenítés új útjai
A BAKONYKARSZT Zrt-nél az elmúlt évek során megfogalmazódott az az igény, miszerint a veszélyes klórgáz adagolás helyett olyan fertőtlenítő rendszereket, vagy olyan módszertant alakítsunk ki, amivel gazdaságosan, jó hatásfokkal és nagy biztonsággal elvégezhetők legyenek a kívánt fertőtlenítési munkák. Nagyon fontos, hogy gondoljuk végig és vegyük számba az összes lehetőséget, és keressük meg az egész élettartamára vonatkoztatva a leggazdaságosabb technológiát. Mindenekelőtt ahhoz, hogy átláthassuk a fertőtlenítést, végig kellett gondolnunk a komplett veszprémi vízellátó rendszert. A veszprémi vízellátó rendszer alapvetően három vízbázisra támaszkodik, az Aranyosvölgyi, a Sédvölgyi és Kádártai vízbázisra. A Kádártai vízbázis hagyományosan Veszprém egyik fő vízellátási iránya. Veszprém városának északkeleti részénél elhelyezkedő fúrt kutakból kapott nyers vizet és ettől valamelyest délre elhelyezkedő galériás forrásfoglalásból kapott nyers vizet fogja össze és juttatja be Veszprémbe. Méghozzá nem is akárhogy, mert ebből a vízbázisból Veszprém két nyomászónáját is megtudjuk táplálni. Az egyes zónái nyomóvezeték mintegy 6 km hosszú és 9-10 bar nyomású. Átlagos napi üzemben 500 és 1000 m /nap közötti vizet szállít, míg a másik, kettes zónái vezeték egy picivel hosszabb, 8,5 km hosszú, átlagosan 12-13 bar nyomású és mintegy 3500-4500 m3/nap vizet szolgáltat. Erre, a meglehetősen összetett rendszerre próbáltunk technológiát találni. A hajdanán alkalmazott technológia egy klasszikus metódus, a klórgáz adagolás, ami akkortájt megfelelt a kor színvonalának. Ez a fél évszázaddal ezelőtti technológiák közül egy meglehetősen fejlett módszer volt. Két klórpalack volt beállítva egy klórozó helyiségben, egy palackváltó, ami természetesen mindig leváltotta az üres palackot és a telire kapcsolt. Hagyományos Advance típusú klóradagoló készülékek és egy vízsugár szivattyú táplálta be a fertőtlenítő szeres vizet a hálózatba. Természetesen a helység megfelelt minden biztonságtechnikai előírásnak, klórgáz érzékelővel volt ellátva, szellőztető berendezéssel volt kialakítva, és légmentesen zárható helyiség is volt. Tehát minden technikai feltételnek megfelelt. De azt is el kell, hogy mondjam, hogy 50 évvel ezelőtt, mikor ezt az építményt, mint vízbázist létrehozták, ez még képletesen szólva a település legszélén volt. Kiállhattunk az épület tetejére, körbe néztünk és semerre nem láttunk házakat. Az eltelt 50 év alatt azért ez a helyzet alapvetően megváltozott, a város természetes fejlődése folytán ezt az ingatlant körül épülte, minden szomszédos ingatlanon házak annak, sőt, a vele szemben lévő ingatlanon egy óvodát is kialakítottak. A hagyományos klórgáz adagolás technológia hordozta az összes előnyét és hátrányát, tehát széles spektrumú fertőtlenítő hatása volt, a klórgáz mint tudva lévő erős oxidáló szer, a távolhatása is megfelelően jelentős, hiszen erős csővezetéki hatása van. A vízből nem illékony a klórgáz, ionosán diszproporcionálódik, viszonylag egyszerű, könnyen adagolható, jól műszerezhető a technológia és saját biztonságtechnikája is megfelelően kezelhető. Természetesen magával hordozta ez a technológia a hátrányait is, trihalometán és halogénezett szerves vegyületek, klóraminok keletkezhetnek, ami a nyers vízben azért annyira nem jellemző, hiszen annak szerves anyag tartama viszonylag kevés. Viszont a másodlagos vízminőség romlással az 50 éves csővezetékek falán képződő biológiai hártya miatt már számolnunk kell. Klór marad a vízben, ami erős csővezetéki korróziós hatást okoz, mert Veszprémnek még mindig vannak acél csővezetékkel ellátott területei, amik korrózióval reagálnak a klórra. A környezet biztonsága is kérdéses volt, sőt, talán ez volt az egyik elsődleges dolog, amiért elhatároztuk, hogy technológiát váltunk. Amikor az ember elhatározza, hogy technológiát vált, akkor természetesen az az első, hogy végig gondolja mik a lehetőségei. Itt nekünk át kellett gondolnunk a különböző fizikai és kémiai módszereket, tehát UV technológiát, különböző szűréseket és a fordított ozmózist, a kémiai módszereket, más klór alapú fertőtlenítést, ózon alapú fertőtlenítést, vagy például egyéb oxidáló szer használatát. És mint
