A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
5. SZEKCIÓ - Vízellátás. Ivóvizek biztonsági kérdései - 10. Salamon Endre (NKE Víztudományi Kar): Elektroklórozás lehetőségének vizsgálata hálózathidraulikai modelleken
MHT XXXVI. Vándorgyűlés. Elektroklórozás lehetőségének vizsgálata hálózathidraulikai modelleken Salamon Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar, Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet 6500 Baja, Bajcsy-Zsilinszky utca 12-14. Bevezetés Az elektroklórozás napjainkra elfogadott és hatásos fertőtlenítési eljárássá vált. A gyakorlatban megvalósított eljárások nagy többsége klorid-ionokat magas koncentrációban tartalmazó oldatból állítja elő a tömény hipoklorit oldatot, melyet a kezelendő vízhez kevernek. Amennyiben a hipoklorit oldat elektrolízissel történő előállításhoz felhasznált sóié maga is sótalanított vízből készül és tiszta nátrium-ki őri d oldatnak tekinthető, úgy a melléktermék képződés kockázata alacsony. Azonban a valóságban nem feltétlenül ez a helyzet, hiszen például fordított ozmózisos tengervíz sótalanítás esetén gazdaságosabb lehet a keletkező koncentrátumot elektrolízisnek alávetni, mintsem az értékes permeátumból sóoldatot készíteni. Mindezek miatt legalább elméleti szinten érdemes megvizsgálni azt az alternatívát, amikor maga a fertőtlenítendő víz folyik át az elektrolizáló cellán, miközben csak annyi aktív klór képződik, amennyi a hálózatba táplált vízben szükséges (0,1-1 mg Cb/L). Ettől az elrendezéstől a következő előnyök várhatóak:- Az alacsony klórtartalom mellett kevesebb fertőtlenítési melléktermék keletkezik, szemben azzal a megoldással, amikor az elkeveredés ideje alatt a tömény hipoklorit oldat érintkezik a kezelendő vízzel.- Az egyszeri átfolyással működő elektrolizáló cellában az elektrolízis során kevesebb melléktermék keletkezik, mint amikor a tömény sóoldat elektrolízise történik, magas tartózkodási idő mellett.- A berendezés automatikusan képes üzemelni, a pH és redoxpotenciál vagy az aktív klór online mérése segítségével.- Az egyszeri átfolyással lehetséges olyan elrendezést kialakítani, ahol az átfolyó víz sebessége és a turbulencia csökkenti az elektródok felületére történő lerakódásokat. Az elrendezés várható hátulütői a tömény sóié elektrolízisével szemben:- A kisebb térfogat és rövidebb tartózkodási idő miatt az elektrolízis hatásfoka várhatóan kevesebb lesz.- A elektrolízis során keletkező, kicsapódó anyagok (oxidált vas, mangán, pH növekedés miatt kalcium és magnézium sók) szükséges lehet egy szűrő alkalmazása a berendezés után. Ennek karbantartása, időszakos tisztítása bonyolítja az üzemeltetést. Egy ilyen megoldás vizsgálatához javasolt kísérleti elrendezést mutat az 1. ábra. Az időszakos tisztításhoz az elektrolizáló cella és a hozzá tartozó szűrő kizárható, leüríthető, illetve vegyszeres tisztításhoz feltölthető. (Folyamatos működéshez a karbantartás idejére két részre osztott cella lenne szükséges). 1
