A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
5. SZEKCIÓ - Vízellátás. Ivóvizek biztonsági kérdései - 7. Kubik Roland (Bajavíz Kft.): A közüzemi ivóvízellátás biztosítása és a Duna vízállásának összefüggései Dunafalva település vonatkozásában
A közüzemi ivóvízellátás biztosítása és a Duna vízállásának összefüggései Dunafalva település vonatkozásában 186 m-ig miocén korú kőzettörmelék, homokkő és márga, majd a felszínig a pliocén és a kvarter képződményei húzódnak. A vízadó réteg feküje a terep alatt 14-15 méter mélységben található felső pannon agyag vízzárónak tekinthető. A vízadó réteg kb. 10 m vastagságú homokos-kavicsos összlet, melyet általában 2 méter körüli vastagságú, iszapos homok, aleurit, öntés talaj fed. A vízadó réteg így a felszínnel közvetlen hidraulikai kapcsolatban van, a vízbázis emiatt sérülékeny földtani környezetben üzemel. Vízrajz A kistájat Ny-ról a Duna főmedre, K-ről a Baracskai-Duna, D-ről a szigetet átvágó országhatár keretezi. A Baja-országhatár közötti Duna-szakasz hossza 54 km. A Baracskai- Dunaág teljes hossza 47 km, amiből 38 km tartozik Magyarországhoz, 571 km2-rel. Balról az Igali-főcsatornát veszi fel a Bácskából (40 km, 297 km2), míg jobbról a sziget területét behálózó Karapancsai-főcsatomát (170 km, 178 km2) fogadja be. Mérsékelten száraz, vízhiányos terület. A legnagyobb vízállások a kora tavaszi jeges árvizek esetén szoktak bekövetkezni, melyeknél a kora nyáriak jóval tartósabbak. A kisvizek ideje a nyár vége és az ősz. A Duna az év minden szakaszában hajózható. Állandó átkelőhely csupán Bajánál van; a folyón több komp is közlekedik. A Sió torkolatát ma már árvízkapu védi a nagy dunai árvizek vi sszaduzzasztásától. A kistáj vízfolyásairól nincsenek vízjárási adataink. A Baracskai-Dunaágat a szerbiai Ferenc(Bácskai-) csatorna tápcsatornájává (Baja-Bezdáni-tápcsatorna) építették ki és vízutánpótlását a Dunából a bajai Deák Ferenc-zsilippel szabályozzák. Mivel a sziget felszíne a csatorna vízszintje alatt fekszik, az ottani belvizeket a 3,7 m3/s teljesítményű karapancsai szivattyútelep emeli át. A tápcsatorna vize a lassúbb folyás miatt II. osztályú, míg a belvízlevezető hálózat minőségét azok vízhozama befolyásolja. (AOUAPROFIT KFT.: Bezerédi-sziget távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata - Záródokumentáció 2010) 3. DUNAFALVA VÍZMŰ BEMUTATÁSA Dunafalva község Bács-Kiskun megyében, Bajától 18,5 km-re délkeleti irányban fekszik. A vízmű két talajvízre telepített csőkútból biztosítja a vízellátást. A vízműtelep a településen, az Árpád utcában található. A vízmű védterülete kerítéssel, zárható kapukkal ellátott. A vízmű területén találhatók a talajvíz kutak, a vízkezelő épület, a légoxidációval működő vastalanító, a zeolit töltetű mangán és ammónia mentesítő tornyok, az öblítő és hulladékvíz dekantáló medence, valamint egy 30 m3-es tisztavíz medence. A dunafalvi vízmű közüzemű vízellátása az 1. számú kút fúrásával 1978-ban kezdődött. A kút fúrásával egyidőben elkezdődött a hálózat kiépítése, és a 200 m3-es aquaglóbusz építése is. A hálózat anyaga KM-PVC cső, <j) 80-150 mm között. A vízbázis megkutatása 450 m ig történt meg, de megfelelő vízadó réteg hiányában talajvízre telepített kút került kivitelezésre. A vízmű kialakított védterülete a Duna mentett oldalán 100x100 m-es területen valósult meg. 4
