A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
5. SZEKCIÓ - Vízellátás. Ivóvizek biztonsági kérdései - 5. Gere Dóra (ELTE Kémia Doktori Iskola) - Róka Eszter - Erdélyi Norbert - Bufa-Dőrr Zsuzsanna - Dr. Vargha Márta - Dr. Záray Gyula (Országos Közegészségügyi Intézet): Gyógyvizek fertőtlenítési lehetőségeinek vizsgálata
Magyarország nemzetközi viszonylatban is különösen gazdagnak tekinthető gyógy-, és azon belül hévizekben is. Hazánk szinte minden területén találhatunk gyógyvíz-forrásokat, vagy kutakat, a leggazdagabbak a dél-alföldi területek. [2,3] A gyógyvizek, hévizek kedvező élettani hatásaival már az ókori emberek is tisztában voltak: bizonyíték erre a fejlett római fürdőkultúra, de például Hippokrátész munkáiban is olvashatunk róla. Napjainkra már önálló tudományterület, a balneológia foglalkozik a gyógyvizek alkalmazásával és hatásaival. [4,5] Számos betegségre javallják, a legjelentősebbek között vannak a mozgásszervi problémák, pl. izületi kopások, a bőr-, és nőgyógyászati betegségek, de szív-, és érrendszeri panaszokra is hatásos lehet. [6,7] Általánosságban véve elmondható, hogy a gyógyvizek gyógyhatása nem köthető egyértelműen a víz egy-egy komponenséhez, hanem különböző fizikai, biológiai és kémiai hatások összességeként jön létre, pl. a felhajtóerő könnyebb mozgást tesz lehetővé, a meleg lazító, értágító hatású, a bőrünkön keresztül illetve belélegezve pedig sok komponens bejuthat szervezetünkbe [8], Nem elhanyagolható, sőt valószínűleg jelentős szerepet játszik a gyógyulási folyamatban a pszichés hatás is: a gyógyvíz-kezelések fürdőkben, nyugodt, pihentető körülmények közt zajlanak, a központi idegrendszert érő kellemes ingerek pozitív neuro-hormonális hatásokat váltanak ki [9], A gyógyvíz jótékony hatását jellemzően fürdőkben, nagyméretű, közös medencékben, ritkábban kádfürdő formájában élvezhetik az ezt kedvelők. A medencék általában töltő-ürítő rendszerben, vagyis egy lassú, folyamatos átfolyatást biztosítva, jellemzően fertőtlenítés nélkül üzemelnek. A fertőtlenítés minden fürdő számára jogszabályban előírt kötelezettség, de a gyógymedencék felmentést kaphatnak ez alól, amennyiben a kezelés károsíthatná a víz gyógyhatását. Az általános gyakorlat szerint a gyógyfürdők ezt a felmentést meg is kapják, a hatóság nem kér megalapozó vizsgálatokat. A vízminőség azonban az egyéb típusú medencékhez képest sok esetben mikrobiológiailag kifogásolható, ami egészségügyi kockázatot jelenthet a fürdőzőkre nézve. [10] A kockázat csökkentése érdekében előnyös lenne tehát a víztisztítás, fertőtlenítés bevezetése szélesebb körben a gyógyfürdőkben is. [11,12] A kezelés alkalmazásával lehetővé válna akár egyes gyógyvíz típusoknál a medencék töltő-ürítő típusról vízvisszaforgatós típusúra való át alakítása is, így csökkenthető lenne a felhasznált gyógyvíz mennyisége is. Bár a fertőtlenítés nélküli üzemeltetés mellett szóló leggyakoribb érv, hogy a fertőtlenítés során a gyógyvíz gyógyhatása, orvosi szempontból értékes alkotói károsodhatnak, a fertődenítési eljárások gyógyvizekre gyakorolt hatásának vizsgálatát célzó átfogó kutatás hazánkban még nem történt, se orvosi, se kémiai-analitikai szempontból. A témában a nemzetközi szakirodalom is nagyon szegényes. Célkitűzések: Kutatásunk célja a fentiek fényében különböző fertőd enítési eljárások hatásának vizsgálata jellemző magyarországi gyógyvíz-típusok kémiai összetételére és mikrobiológiai állapotára. A fertőtlenítés célja a mikrobiológiai kockázat csökkentése. A mikrobiológiai vízminőség javítása mellett fontos szempont még, hogy a kezelés ne csökkentse a gyógyhatású
