A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
5. SZEKCIÓ - Vízellátás. Ivóvizek biztonsági kérdései - 3. Dina Gábor - Csáki-Szabó Erika (KÖVIZIG) - Virányi István (Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft.) - Fazekas Zoltán (ALFÖLDVÍZ Zrt.): A Délkelet-Alföld ivóvíz-minőségi helyzete
- 12 -során kialakított ivóvízellátást biztosító művek és a kiépített technológiák rendszerének gazdaságos üzemeltetése, továbbá az üzembiztonság növelése érdekében további fejlesztések végrehajtása szükséges. Az engedély nélküli (öntöző)kutakat legalizálni kell annak érdekében, hogy a felszín alatti vízkészletekkel fenntartható módon, a III. fejezetben prognosztizált kedvezőtlen folyamatok megállítása mellet valósulhasson meg a vízkészlet-gazdálkodás. A Maros hordalékkúp víztesten engedélyezett mintegy 45000 m3/nap vízkivételének túlnyomó része (94 %) ivóvíz beszerzési célú vízhasználat. E jelentős, elsődleges prioritást élvező vízigénybevétel egy része átcsoportosításának alternatívája lehet, egy korábbi tanulmányban már részletesen megtervezésre került határon átnyúló vízátvezetés. /8.; FŐMTERVZrt. 2010./ A tanulmányban, az Alföldvíz Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt. regionális vízműve (BMRV) és az S.C. Compani de apa Arad SA Aradi víztermelő telepe összekapcsolásával jelentősen megnövekedhet az ivóvízellátás üzembiztonsága, további lehetőség nyílhat újabb DK-Alföldi települések - vízkezelési technológia alkalmazása nélküli - egészséges ivóvízzel való ellátására. A fenti céloknál azonban hidrogeológiai értelemben jelentősebb pozitív hatás (talajvízszint, rétegvizek nyomásszintje) mutatkozhatna az egész víztestet érintően, mivel a vízkitermelés koncentráltsága jelentősen csökkenthető lenne. Az Európai Uniós jogszabályi előírásoknak megfelelő, hosszútávon fenntartható, társadalmilag elfogadható (a mezőgazdaság vízigényét is figyelembe vevő) hasznosítása érdekében a felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodást a térséget illetően országhatáron átnyúlóan egységesen kell kezelni. Ennek feltételei adottak, a szükséges adatbázisok léteznek, a vízföldtani modellek elkészültek. Már csak alkalmazni kell azok eredményeit a hatósági gyakorlatban, megvalósítva a Maros hordalékkúp prioritásoknak megfelelő, társadalmilag is elfogadható, fenntartható vízkészlet-gazdálkodását. Felhasznált irodalom [1.] Nádor Annamária, Marsó Károly, Juhász Györgyi; Magyar Állami Földtani Intézet: Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés (2008. Budapest) [2.] Sümeghy Borbála: Maros hordalékkúp fejlődéstörténeti rekonstrukciója - Ph.D. értekezés (2014. Szeged) (http://doktori.bibl.u-szeged.hu/213 5/l/S%C3%BCnieghy_Borb%C3%í41la_disszert%C3%í41ci%C3%B3.pdf) [3.] Dr. Juhász József: Hidrogeológia (2002. Budapest) [4.] Duna Vízgyűjtő Földrajzi információs rendszer honlapja: https://www.daimbegis.org/ (2017. 09. 04.) [5.] Insitutul National de Hidrologie si Gospodarire a Apelor (INHGA): Hidrogeológiai tanulmány az E-Arad, Arad megye felszín alatti vízkitermeléséhez szükséges optimális vízmennyiség megállapítása, matematikai modellezés alapján (2017. Bukarest) [6.] Tóth György; OVF - ATIVIZIG Területi fórum előadás: A felszín alatti víz hasznosítása az Alföldön és a vízkivételek hatása (2017. Szeged) [7.] Paluska Zoltán, Pál János; Alföld-PLANUM Kultúrmérnöki Kft.: Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási Térségi Terve (2017. Gyula) [8.] FŐMTERV Zrt.: Ivóvíz szállítása Arad megyéből Békés megyébe Megvalósíthatósági Tanulmány (2010. Budapest) [9.] KÖVIZIG és OVF Vízföldtani Adattára (2018. Gyula és Budapest) https: Ifwww. danubegis. org / Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlés Gyula, 2018. július 4-6.
