A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
5. SZEKCIÓ - Vízellátás. Ivóvizek biztonsági kérdései - 3. Dina Gábor - Csáki-Szabó Erika (KÖVIZIG) - Virányi István (Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft.) - Fazekas Zoltán (ALFÖLDVÍZ Zrt.): A Délkelet-Alföld ivóvíz-minőségi helyzete
-2-K-ről Ny-felé áramlik. A területen a mélységi vizek egymással szoros hidrodinamikai kapcsolatban állnak, azaz áramlás- és nyomásviszonyaik, utánpótlódásuk nem független egymástól. A térséget közüzemi ivóvízzel ellátó víztermelő telepek „Maros hordalékkúp” nevű földtani képződményhez, illetve víztesthez tartoznak. A Dél-Békésben kitermelt ivóvíz kerül átvezetésre a megye középső és északi települései részére. A vízátvezetést a megye hidrogeológiai, mind vízbeszerzési lehetőség, mind vízminőség szempontú változékonysága indokolja, ezért ezzel a területtel részletesebben foglalkozunk. A Maros hordalékkúp tényleges, a kijelölt víztestnél jóval nagyobb, határon is átnyúló kiterjedését az 2. számú ábra mutatja. Országhatár Víztestek határa '«'»A*. HU_p.2.13.2 |<m A Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 2002. térképe nyomán 2. ábra A Maros hordalékkúp és a Maros hordalékkúp víztest kiterjedése (Csáki-Szabó E. 2017.) A Kárpát-medence Tiszántúli része a Pleisztocénben, a jégkorszakok során periglaciális terület volt. Folyóvízi feltöltődés és löszképződési folyamatok jellemezték. Ekkor alakultak ki a mai vízhálózat alapjai és a folyóvizek építő munkáját jól jelző képződmény, a Maroshordalékkúp is. A folyóvízi környezet üledéksora változatos, kavics, homok, aleurit és agyag rétegekből áll. Az összlet sem valódi fedő-, sem valódi fekü képződménnyel nem rendelkezik. Fokozatos az átmenet lefelé a Felső-Pliocén- és felfelé a sekély porózus rétegek felé. A Maros hordalékkúp részletesebb földtanával, fejlődés történetével számos tanulmány foglalkozik. Ezek közül kiemelkedik Sümeghy B. (Szegedi Tudományegyetem) doktori értekezése, a „Maros hordalékkúp Fejlődéstörténeti Rekonstrukciója” című munkája, amely az alábbiakat állapítja meg. A hordalékkúpot is érintette az egész Pannon medence egyenlőtlen süllyedése. Ennek során a Pleisztocénben és a Holocénben a vízhálózat folyamatosan változott. A tektonikus mozgások, a klimatikus viszonyok, illetve a növényzet változása, folyamatos változást indukált a vízrendszerben, a folyók lefutási nyomvonalaiban is. A lefolyás és esésviszonyok változása a medrek vízhozamának megváltozásához vezetett, ami a folyók hordalékhozamára, annak szemcseméretére volt jelentős kihatással. Ezek együttesen eredményezték a hordalékkúp mintaváltozatosságát. 2; Sümeghy B. 2014./ A Pleisztocén során a meleg és nedves klímán zárt vegetáció alakult ki, ami az Ős-Maros folyót meanderező jellegűvé tette. A száraz hűvösebb klíma gyérebb növényzetnek és ezáltal Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlés Gyula, 2018. július 4-6.
