A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 22. Virágné Kőházi-Kiss Edit - Skrabán Sára (KÖTIVIZIG): A KÖTIVIZIG Öntözésfejlesztési Stratégiája – 2018.
Ennek következtében előtérbe kerül a szárazságtűrő növényi kultúrák termesztése, a helyi vizek megőrzését biztosító agrotechnikai módszerek alkalmazása, megnő a helyben keletkező felszíni és felszín alatti, valamint a használt vizek jelentősége, ezek megtartására, megőrzésére való törekvés (tározás, vízvisszatartás, természetközeli vízrendezés, holtágak revitalizációja). Ezeket az aktuális kérdéseket a KÖTIVIZIG Öntözés Fejlesztési Stratégiája (2018) I. kötete részletezi. Az előző uniós ciklusban (2007-2013) átadott, illetve a jelenlegi uniós ciklusban (2014-2020) folyamatban lévő, integrált tervezésen alapuló projektjeink - többek között a fentiekben megfogalmazott vízgazdálkodási célokat váltják valóra. 2.2. Aszály-belvíz kapcsolata, Pálfai-féle aszályossági index Magyarország az éghajlatváltozás következményeinek kitett térségben helyezkedik el. Az utóbbi évtizedek kiugróan aszályos évei rámutattak, hogy újfajta feltételekhez kell alkalmazkodnunk és igenis komolyan számolni kell az aszály jelenségével, mint vízhiánykárral. Az aszály gyakorisága és erőssége nőtt, egyértelműen le lehet vonni a következtetést: a globális éghajlatváltozás következtében felerősödtek a szélsőséges jelenségek, melyek újabb kihívások elé állítják a vízgazdálkodással foglalkozó szakembereket. A csapadék mértéke mind az évek között, mind éven belül az egyes hónapok között rendkívüli szélsőségeket mutat, ami miatt a területet egyrészt a pusztító aszályok, másrészt a jelentős árvizek, belvizek veszélyeztetik. A vízben bő és vízben szegény időszakok szélsőségei időben egymáshoz nagyon közel eshetnek. A KÖTIVIZIG zonális aszályossági térképét a belvíz-veszélyeztetettségi térképpel összehasonlítva látható, hogy a legmagasabb értékszámmal j elölt veszélyeztetett területek egybeesnek. KÖTIVIZIG zonális aszályossági térkép KÖTIVIZIG belvíz-veszélyeztetettségi térkép Az adott év kiválóan jellemezhető az aszálykezelésben sok éves múltra visszatekintő Pálfaiféle Aszályossági Index segítségével (PAI), amely az Igazgatóság területén rendszeresen számításra kerül. Az index hátránya, hogy utólagos aszályelemzésre alkalmas, nem írja le kellő részletességgel a folyamatokat.
