A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 21. Végső Viktor Árpád (FETIVIZIG): Nyilvántartó rendszer kidolgozása a FETIVIZIG által kezelt vízi létesítmények alapadatainak és műszaki állapotának nyomon követésére
2.1.2. Vegyszeres növényzet szabályozás Vegyszerezett hossz [km] Aránya a védelmi szakasz összes csatornáihoz [%] Kizárólagos állami tulajdonú csatornákon 23,700 8,44 Egyéb (társulatoktól átvett) FETIVIZIG kezelésű csatornákon 2,000 0,71 Önkormányzatoktól üzemeltetésre átvett csatornákon 0,000 0,00 Összesen: 25,700 9,15 Az elvégzett vegyszerezési feladatokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. A vegyszeres növényzetszabályozás szöveges értékelése, tapasztalatok, javaslatok: Az eredményes kezelések egyik feltétele a gépi közlekedésre alkalmas járóút kialakítása és karbantartása. A cserjés-bozótos részeken a vágás és a szárzúzás következménye az erős gyökérhajtás növekedés, aminek az eredménye a még több cserje. Ebben az évben minta csatorna szakaszt jelöltünk ki a 15-ös sz. csatorna 0+000-2+000 km szakaszán. Mire a kezelést el tudtuk végezni, a vegetáció már túl nagy volt. A leszáradt gyom csúnya látványt mutatott. Ez a típusú munkavégzés olyan csatornákon kerülhet alkalmazásra, ahol a feliszapoltság nem indokolja a kotrási munkákat, viszont a benőttség miatt szükséges. A környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő vegyszeres növényzetszabályozáshoz nehézkes az engedélyeket beszerezni. Természetvédők erősen tiltakoznak a vegyszerezés ellen. Tapasztalataink szerint egy kezelés kevés, a növekedés beindulása után azonnal meg kell kezdeni a munkát. A vegyszerezés után beindul a növekedés, magról kelő gyomnövények, és sok cserje hajtás jelenik meg. 10. ábra Védnríi felülvizsgálati beszámoló szöveges részének részlete /FETIVIZIG 2017/ Ezekkel a megoldásokkal elkerülhetővé vált a beszámoló szerkezetének szétcsúszása, az átadott információk könnyebben összesíthetővé, áttekinthetőbbé váltak. A visszajelzések egyértelműen bizonyították, hogy a beszámolók elkészítése, a kezdeti félelmek ellenére, könnyebbé és egyszerűbbé vált. Nem utolsó sorban a belvízvédelmi szakaszok beszámolói alapján a Vízügyi Igazgatóság összesített jelentésének az elkészítése is sokat egyszerűsödött. Ezek után sem lehetett azonban teljes az öröm, mert a belvízvédelmi tervekből történő adatgyűjtés, valamint a táblázatok kitöltése közbeni visszajelzések alapján, újabb problémákra derült fény: Míg a Főművi csatornák elnevezését „a Nemzeti vagyonról” szóló 2011. évi CXCVE törvény meghatározza, addig a társulatoktól átvett csatornák esetében eltérések mutatkoznak például a számozások, kötőjelek illetve a rövidítések alkalmazásában, Előfordult olyan is, hogy a listában a helyben ismert nevével keresték a csatornát, de az a belvízvédelmi tervek alapján csak a számával szerepelt, Fény derült olyan esetre is, amikor például a táblázatban automatikusan számolt összesítés, vagy a csatorna számolt teljesítőképessége derített fényt arra, hogy a belvízvédelmi tervekben, illetve a hossz szelvényeken szereplő hossz eltér a természetbeni állapottól. A fentebb, és az előző fejezetben említett hibák, hiányosságok rávilágítottak, hogy a VÍZIG által kezelt vízfolyások és vízi létesítmények alapadatait pontosítani javítani, egységesíteni szükséges. Ehhez további lendületet adott az OVF által elindított VIZEINK projekt, amely nagy hangsúlyt fektet a VARTA rendszer, és azon belül is a VOR kódok használatára. A belvízvédelmi beszámolók mellékleteihez létrehozott, részben automatizált táblázat sikere egy gyakrabban frissített, a vízfolyásokon és vízi létesítményeken végzett munkálatokat nyilvántartó adatbázis lehetőségét vetítette előre. Megszületett az igény egy új Nyilvántartó rendszer kidolgozására a FETIVIZIG által kezelt vízi létesítmények alapadatainak, és műszaki állapotának nyomon követésére. 8/21
