A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 20. Túri Norbert - Kun Ágnes - Kerezsi György - Körösparti János - Bozán Csaba (NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály): Talajcsövezett mezőgazdasági területek működőképességének felmérése – terepi tapasztalatok
a csőbejárat egy rövid szakaszát kivéve a dréncsövek igen jó állapotban, eltömődés mentesen fekszenek a föld alatt. Ez természetesen nem igazolja, hogy a szűrőzésük, vagy a perforációk rendeltetésszerű állapotukban lennének és funkcionálnának. A felvételeken a csőfalakon, valamint a perforációknál fehér (feltehetően mész/Ca), valamint vörös (vas III oxid - Fe203) kiválások voltak láthatóak, de erről egyértelműen a csövekről begyűjtött kiválások laboratóriumi vizsgálatát követően tehetnénk megállapításokat. További észrevételünk, hogy a dréncsövek kitorkolló részében felhalmozódott iszap csak 1-2 métert érint befelé, teljes csőelzáródást egyik esetben sem tapasztaltunk. A szabad kijárattal rendelkező dréncsöveknek külön faunája is van, ugyanis az ászkarákok, százlábúak, hálójukban ülő pókok mind feltűntek egy-egy vizsgált csőben. Kirívó esetként egy kisebb rágcsáló koponyáját is megtaláltuk az egyik csőben. A penetrométeres vizsgálat eredményei Zsadányban Pvl előző fejezetben említett jelenség, miszerint a drénezett táblán, az aratást követően megjelentek egyes gyomnövények, mint a Bojtorján szerbtövis, valamint a pipitér, igen érdekes látványt nyújtott számunkra. A gyomnövény jelezte vonalakat követve a befogadó rézsűjében eltemetve a terület meliorációs tervcsomagjában jelzett dréncsöveket is megtaláltuk. Ez egyértelművé tette számunkra, hogy a dréncsöveknek van módosító hatása a felszíni növényzetre, ez esetben, a dréncsőben tározódott víz által, ami feltehetőleg a talajvízszint évszakos süllyedése ellenére maradt meg bennük. A penetrométeres vizsgálatok érdekes eredményt hoztak, ugyanis nem volt igazolható a dréncsövek felett, illetve a dréncsövek között talajnedvességbeli különbség. Ezt azzal magyarázzuk, hogy a szemmel láthatóan a dréncsövek felett jobban fejlődő növényzet hasznosította, és közben elpárologtatta a rendelkezésére álló többlet vízkészletet. Következtetés, összegzés Hazánkban az egykoron talaj csövezett mezőgazdasági területek kiterjedése közel 150.000 hektárra tehető. A kivitelezett meliorációs művek fúnkcióképességét részletes terepi állapotfelmérést követően tudjuk meghatározni. Az általunk kiválasztott mintaterületek vizsgálati eredményei alapján elmondható, hogy a meliorációs tervcsomagokban szereplő dréncsövek, mind a mai napig a helyükön vannak, és ezek közül néhány mindenféle karbantartás nélkül is működik még. A működés szempontjából szűk keresztmetszetet a drén kifolyók rossz állapota, (amely legtöbbször megsemmisülést, vagy eltemetődést jelent); a befogadók üledékkel való feltöltöttsége, valamint növényzettel való benőttsége, illetve a talajban esetlegesen jelen lévő tömörödött réteg jelentheti. Az eddig feltárt dréncsöveket a csőkamerás vizsgálatok alapján sokkal jobb állapotúnak ítéljük, mint ami az a tervekben feltüntetett várható élettartam szerint alakulhat, de az rengeteg befolyásoló tényező függvénye. A vízminták eredményei bizonyítják, hogy a dréncsövek igen jól szűrőrendszerként működnek, ugyanis a befogadóhoz képest kevesebb bennük az összes lebegő anyag mennyisége. A fajlagos elektromos vezetőképességet nézve nagyon árulkodó, hogy a befogadókhoz képest a drénvizek kétszer-háromszor nagyobb értékeket produkálnak, amely a drének, illetve céldrének szerepét igazolja a kilúgzás folyamatában. A drénvizek kémiai összetételét szerint a nitrátion, az összes nitrogén, az összes szárazanyag, a szulfát, a kalcium, a magnézium és a nátrium mutattak többlet mennyiséget a mezőtúri mintákban. A dréncsövek távérzékeléses módszerekkel történő detektálását is megkíséreltük drónnal történő légi felvételezést alkalmazva. Ezek a felmérések a talajnedvesség viszonyokban nem, de a
