A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 18. Stevanyik Sára (TIVIZIG): Püspökladány város belterületéről érkező csapadékvizek kártétel nélküli levezetésének lehetőségei
A csapadékvíz magán és önkormányzati tulajdonban lévő zömében nyílt földmedrű csatornákban gyülekezik össze, a továbbvezetését a TIVIZIG kezelésében lévő csatornák oldják meg. A város keleti-déli részén elterülő négy területegység felől érkezik a víz az A-l. számú befogadó csatornába. Mivel a csatorna nem képes elvezetni gravitációs úton az összegyülekező csapadékvizet, így annak átemelésről az önkormányzati tulajdonú szivattyú gondoskodik. Rendkívüli időjárás esetén ez a területrész a legveszélyeztetettebb. Itt találhatóak olyan bezárt mélyedések, melyek heves esőzés alkalmával problémát okozhatnak. A város keleti részén egy területegységről érkezik csapadékvíz a befogadó Kisfenéki csatornába, mely szintén nem képes gravitációsan elvezetni az érkező vizeket. Ennek megoldása érdekében épült meg a város másik önkormányzati tulajdonú szivattyútelepe, melynek kapacitása normál körülményekre lett méretezve. Az északi részen kettő területegység, míg a nyugati részen egy domborzatilag elkülönülő szigetszerű településrész terül el, melyeknek befogadó csatornái gravitációsan fogadja az érkező csapadékvizet. Jelenlegi helyzet szerint az említett vízgyűjtő egységeken nem biztosított a vízvisszatartási lehetőség. Munkám fő részét képezte egyrészt, hogy meghatározzam, mennyi csapadékvíz keletkezik ezen vízgyűjtő egységeken. A számításokhoz alkalmazott képleteket szakirodalmi forrásokból merítettem, a levezetéseket műszaki irányelvek útmutatása mellett végeztem. A mértékadó vízhozam meghatározásánál a vízmennyiség mérleg módszert alkalmaztam, 4 éves visszatérési idejű csapadékintenzitás mellett. A számításaim további részében kiszámoltam, hogy a számított mértékadó vízhozamot a befogadó csatornák tudják-e fogadni. A csatornák hosszszelvényeiről először leolvastam a főbb paramétereket, majd azokat behelyettesítve a Chezy és a Manning-Strickler képletekbe, kiszámoltam a vízszállító képességüket. A külterületen a Csipai-féle vízháztartási elmélet alapján számoltam ki a mértékadó fajlagos vízhozamot. Csipái a mértékadó fajlagos vízhozam meghatározásánál a képződött belvízmennyiségből több tényezőt is figyelembe vett, többek között a vízgyűjtő terület talajtípusának súlyozott víztározó-kapacitását, a vízgyűjtő terület nagyságát. A vizsgálandó terület külterületi részén térinformatikai felületen vizsgáltam meg, hogy a lehatárolt részvízgyűjtők milyen területi nagysággal és fajlagos lefolyási értékkel rendelkeznek. A külterületi csatornák 4
