A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 18. Stevanyik Sára (TIVIZIG): Püspökladány város belterületéről érkező csapadékvizek kártétel nélküli levezetésének lehetőségei

Magyarország területének kb. 45-50 %-a síkvidéki jellegű, így sajátos időszaki jelenségnek mondható a belvizek keletkezése. Számottevő felszíni elfolyás nincs, de a helyi vízkár kiala­kulása szempontjából döntő jelentőségű a csapadék. A területekre lehullott csapadékvíz egy része a talaj mélyebb rétegeibe szivárog, másrészt elpárolog, a talaj felületén lefolyik és a mélyebb területeken összegyülekezik. A belvízképződést döntően befolyásolja továbbá a terü­let domborzati helyzete, a talajtulajdonságok az azokat akár átmenetileg is befolyásoló időjá­rási viszonyok. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság működési területének nagy része az egész Hajdú-Bihar me­gyét lefedi, melyen belül 20 db városi rangú település található. Szakdolgozatomban a megye térségközpontjának tekinthető Püspökladány város belvízhelyzetével foglalkoztam. Vizsgála­taim fő célja az volt, hogy megállapítsam, hogy a belterületről érkező csapadékvizet hogyan lehet kártétel nélkül levezetni. A munkám bevezető fejezeteiben megvizsgáltam a vizsgálandó terület adottságait. A hidrometeorológia adottságok megállapításához az apavárai állomás és a Püspökladány elnevezésű talajvízszint figyelő kút adatait vettem figyelembe. A számadatok alapján megál­lapítottam, hogy térség szárazabb, mint a működési terület átlaga. A terület magas talajvízál­lású, mely lényeges szempont a belvízképződésben, ugyanis a magas talajvíz csökkenti a talaj vízbefogadó- képességét, szélsőséges időjárási helyzetben teljesen meg is szüntetheti a víz befogadását. Domborzatát tekintve több mélyen fekvő településrész tarkítja a térséget, me­lyekben a víz összegyülekezik és megül, ezzel növelve a vízkárveszélyt.(l.ábra.) 1. ábra. Domborzati térkép Püspökladány belterületéről A város a vízrendezési munkálatok előtt egy mocsaras vidéknek számított, melynek következ­tében még ma is vannak vizenyős náddal benőtt mély vonulatok. A területen az iszapos agyag 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom