A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 17. Skrabán Sára - Csépes Eduárd (KÖTIVIZIG): A Milléri belvízöblözet kettősműködésű csatornáinak vízminőség vizsgálata védekezési időszakban
A Milléri belvízöblözet kettősműködésű csatornáinak vízminőség vizsgálata védekezési időszakban Skrabán Sára, Csépes Eduárd Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. 1 Bevezetés A KÖTIVIZIG működési területén számos többcélú hasznosítási igényekkel terhelt csatorna található. Ezek között több kiemelt víztest van, amelyeket a VKI előírásai szerint jó ökológiai állapotba kell hozni, és ezt a jó állapotot fenntarthatóvá kell tenni. Ezzel szemben a többcélú hasznosítás prioritási sorrendje hátráltatja ezt a folyamatot, mivel az ár- és belvízvédekezés, aszálykár elhárítás, mezőgazdasági vízhasznosítás szempontjai elsőbbséget élveznek a VKI előírásaival szemben. Ennek az ellentmondásnak a kiküszöbölése a vízügyi szakemberek mindennapos feladatai közé tartozik, amely számos nehézséggel j ár. Munkám során a Milléri belvízöblözet kettőshasznosítású csatornáinak üzemeltetési és vízminőségi sajátosságait vizsgálom és mutatom be az elmúlt öt éves időszak idevonatkozó adatainak feldolgozásával. Megvizsgáltam a különböző üzemmódokhoz tartozó vízminőségi adatokat különös tekintettel a belvízvédekezési időszakokra. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a különböző üzemrendek milyen hatással vannak a csatornák vízminőségére, valamint hogy a rendelkezésre álló lehetőségek közül milyen vízminőség javító intézkedéseket tehetünk a későbbiekben. 2 A Milléri belvízöblözet legfontosabb kettőshasznosítású csatornáinak bemutatása A Szolnoki Szakaszmérnökség területén lévő öntözőtelepek és halastavak számára négy öntözőfürtön (J.IL, J.IIL, Millér, Csátés) és egy közvetlen vízkivételen (Jászsági-főcsatorna) történik a vízszolgáltatás. A Milléri belvízöblözetet alkotó Millér és Csátés fürtökön lévő csatornák többsége kettős működésű: az aktuális körülményeknek megfelelően vízpótló illetve vízelvezető funkció ellátására is alkalmasak. A rendszer főgyűjtői a Millér- és a Tiszasülyi-28. csatornák, amelyek vize gravitációsan vagy szivattyúsán vezethető a befogadó Tiszába. 2.1 Millér-csatorna A Millér a 27. sz. belvízrendszerhez tartozik (Tiszasülyi 27a, Milléri 27b, Zagyva bp. 27c). Vízgyűjtő területe: 262,3 km2. A Milléri öblözetet E-ról a Tiszasülyi öblözet, K-ről a Dobai, D-ről a Tisza jobb parti védtöltés és a Zagyva bal parti öblözet határolja. A Milléri öblözet főgyűjtője a kizárólagos állami tulajdonú kettősműködésű Millér-csatorna, amely 36+890 cskm hosszú. A Millércsatorna Jászkisér, Jászladány, Besenyszög Szolnok közigazgatási területén halad, és Szolnoknál a Tisza folyó jobb partján a 70+106 tkm szelvénynél torkollik a Tiszába (1. ábra). A főcsatorna közvetlenül a települések belterületét nem érinti, de befogadója a települések bel-és külterületi csapadék vizének. A vízelvezetési funkciókon túl vízpótló szerepet is ellát, a Jászsági öntöző rendszerből a Millér-csatomán keresztül elégíthető ki a térség halastavi-, öntöző- és ökológiai vízigénye. A főcsatorna vize gravitációsan és szivattyúsán al0m/s kapacitású, Tisza 70+106 tkm szelvényében lévő Milléri zsilipen (3. kép) vagy a torkolati szivattyútelepen (4. kép) keresztül vezethető a befogadóba. A Tiszasülyi és Milléri öblözet közvetlenül kapcsolódik egymáshoz, szabályzó műtárgya a Millér-csatorna 36+890 szelvényében lévő Gulyás tiltó, ez a műtárgy biztosítja a vízkormányzást a Csátés-csatoma a Tiszasülyi-28. csatorna és a Millér-csatorna között fidillér-csatorna műszaki leírás). 2011. évben sor került a Millér-csatorna rekonstrukciójára, majd 2016. évben a Feketevárosi-duzzasztó felújítására. A csatorna állapota a rendszeres fenntartási-karbantartási munkáknak köszönhetően jónak mondható. 1
