A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)

4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 16. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna - Kiss Robina - Hornyák Sándor (ATIVIZIG): Belvízvédekezés – települési vízgazdálkodás szempontjai a földárjával érintett területeken

7. ábra: Orosházi mérőállomás csapadék és hőmérséklet adatok 1976. szept.-1979. dec.

(szerkesztette: Kiss R.)

fiüeüítíiíüíüíiiSííMSdümsííítifittttííittf:

9999999999993399939999399993999992999939

8. ábra: Talajvízállás Pusztaföldvár (Szerkesztette: KissR.)

A 8. ábrán látható, hogy a vizsgált 3 évben Pusztaföldvár térségében a talajvízszint folyamatosan és jelentősen magasabban helyezkedett el a sokéves átlaghoz képest. A földárja jelenség előtti évben, 1978-ban a csapadék kiugróan magas értékeket ért el, de a hosszú idősorok vizsgálatából kitűnik, hogy a csapadéktöbblet időszaka már 1975-től, a hűvösebb időszak már 1966-tól jellemző volt (Pálfai 2005). A hőmérséklet a belvizet megelőző évben az átlaghoz képest alacsonyabb volt, a párolgás emiatt kisebb mértékű volt.

Az alábbi ábrákon a fenti módszertan alapján (adathiány miatt a napfénytartam adatsort nem vizsgáltuk) az 1999-2000, a 2010-2011 és a 2005-2006-ban kialakult belvizes időszakokra vonatkozó vizsgálatokat adjuk közre.

A 9. ábrán látható, hogy az 1999-2000-es belvízi időszak kiváltó fő eseménye az 1990-es éveket jellemző inkább szárazabb időszak periódusát megtörő 1998-as év csapadékossága, amit az 1999-es esztendő csak tovább fokozott. A 2000-es év csapadékhiánya rendkívülinek mondható. A hőmérsékleti ábrán látható, hogy az 1996-os esztendő melegebb időszakát közel átlagos hőmérsékletű (inkább hűvösebb) időszak követte, majd a 2000-es esztendő az átlagnál jóval melegebb volt. Az 1999-2000-es időszak egyedisége a rendkívüli belvizeket azonnal követő rendkívüli aszályos időszak volt. (Az aszályt megelőző belvizes időszak áldásos hatása érvényesült, a terméskárok ennek köszönhetően kisebbek voltak.)

6