A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVI. Országos Vándorgyűlése (Gyula, 2018. július 4-6.)
4. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 16. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna - Kiss Robina - Hornyák Sándor (ATIVIZIG): Belvízvédekezés – települési vízgazdálkodás szempontjai a földárjával érintett területeken
A terjedelem miatt ezen cikkben nem foglalkozunk az egyéb jellemzők vizsgálatával (elöntések, károk, stb.) Jól látható, hogy a felsorolt, „nagykiteijedésu ’ belvizes időszakokban a szivattyúzási vízmennyiségek drasztikusan megnőnek. Fontos megjegyezni, hogy az Orosházi szivattyútelepet 1983. évben helyezték üzembe. Feltűnő, hogy az 1979-as földálja jelenség a Pusztai szivattyútelep üzemében látszólag nem jelentett jelentős többletet. Ez alátámasztja Pálfai megállapítását is, miszerint az 1979-es földáija jelenség a hordalékkúp K- i területeit sújtotta. Ennek további vizsgálatát fontosnak tartjuk. A térségre vonatkozóan rendelkezésre áll az ATIVIZIG belvízi elöntéseit feldolgozó belvíz-gyakorisági térkép, amely a vízügyi szolgálat által 1957-tól regisztrált különböző belvízi időszakok elöntéseit ábrázolják. Ebből megállapítható, hogy a magasabb térszínű területekről a víz elfolyik gravitációsan, viszont a mélyebb térszínű területeken, a csatornák mentén tapasztalható gyakori belvízelöntés. (Kozák, 2006) A földáij a jelenség is ezen a területeken lelhető fel. 3. ábra: Vizsgált területre vonatkozó belvízi elöntések gyakorisági térképe {Kozák, 2006 nyomán) 4. A földárja jelenség kialakulásának okai A földárja kialakulásában állandó tényezők (így a földtani és talajtani felépítés) és változó tényezők (időjárási és talajvízjárási anomáliák) játszanak szerepet. (Pálfai, 2005) Az állandó tényezők vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a sajátos hidrogeológiai adottságok miatt a talajvíz-feltöréses jelenségek elsősorban a legnagyobb kiterjedésben a dél-alföldi területeken, ezen belül leginkább a Békés-Csanádi lösszhát területén figyelhetők meg. (Bozán, Körösparti, 2005) Talajtani adottságok miatt a vízfeltörések azokon a területeken jellemző, ahol a legfelső vízzáró réteg hiányzik. (Pálfai, 2005, Kiss, 1970) 4
